- Tech-Tudomány
- óraátállítás
- időszámítás
- európai bizottság
- európai parlament
- európai unió
- gulyás gergely
Döntött az Európai Bizottság az óraátállításról
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Elvetette a NASA, hogy a Holdra küldje az első nőt és az első színesbőrű embert - Megint menő zenét beállítani csengőhangnak?
- Több szülő is azzal vádolja a Google-t, hogy öngyilkosságba hajszolja a kamaszokat
- Sötét energia: az új eredmények borítják Einstein elméletét
- Az Nvidia beszáll a kvantumszámítástechnikába
Egyszer már nagyon közel került az óraátállítás eltörléséhez Európa, jelenleg viszont nem is lehetnénk tőle távolabb, mivel az Európai Bizottság visszavonta az ezzel kapcsolatos javaslatát. A döntés értelmében minden marad a régiben, tehát évente kétszer egy órával hol kevesebb, hol több idő jut alvásra.
2019-ben még úgy tűnt, végleg megpecsételődik a többség által gyűlölt óraátállítás, akkor azonban a Covid minden tervet átírt. A 2018-ban benyújtott javaslatot az Európai Parlament egy évvel később a tagállamok dűlőre jutása után megszavazta, ekkor mindenki úgy készült, 2021-ben véget ér az évi kétszeri ugrálás a téli és a nyári időszámítás között. Az EP döntése után azonban a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak is el kellett volna fogadnia a javaslatot annak hatálybalépéséhez, de jött a pandémia, és minden napirendi pontot felülírt.
A Világgazdaság szúrta ki, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a sokévi hercehurca után leveszi a napirendről a kérdést, így hivatalosan is marad a 2001-ben alkotott irányelv, miszerint minden év márciusának és októberének utolsó hétvégéjén átállítjuk az óráinkat.
A magyar kormány a korábbi években többször is úgy nyilatkozott, egyetértenek az óraátállítás eltörlésével. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári Kormányinfón beszélt arról, hogy a nyári időszámítást támogatják a télivel szemben.
A nyári időszámításra először még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án tértünk át, német példára. A németek azért döntöttek emellett, hogy kevesebb mesterséges fényt kelljen előállítani a háború idején, és ezáltal spórolhassanak az energiahordozókon. A példát hasonló megfontolásokból követték más országok is, bár voltak időszakok, amikor itt-ott eltörölték az átállítást.
Magyarországon például 1958–1979 közt szünetelt a nyári időszámítás használata, de 1980-ban ismét bevezették (ugyancsak energiamegtakarítási céllal) az évente kétszer történő óraátállítást. 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja ennek kötelező alkalmazását.
A következő óraátállításra éppen cikkünk megjelenése után egy héttel kerül sor: szombatról vasárnapra virradó éjjel egy órával előreállítjuk az időt, magyarul kevesebb idő jut az alvásra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
