Ez lehet Magyarország egyik legnagyobb rejtett tartaléka, 8000 milliárdot hozhat a gazdaságnak

Szeptember elején jelent meg a Valódi digitalizáció, 21. századi állam – Egy működőképes digitális állam létrehozásának útja című szakpolitikai koncepció.

A dokumentum egyes elemzésekre hivatkozva azt írja, hogy a sikeres és átlátható digitális átállás az évtized végéig közel 8000 milliárd forinttal gyarapíthatná a magyar gazdaságot.

A koncepciót egy több mint tizenöt fős, független szakértői munkacsoport állította össze saját kezdeményezésre, közel egyéves munkával.

A kidolgozásban a közlemény szerint részt vettek a Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület (DEÜSZ) – a hivatali iratkezeléssel és az elektronikus ügyintézéssel foglalkozó szakmai szervezet –, valamint az Egyensúly Intézet nevű elemzőintézet szakértői is.

A munkacsoport célja az anyag szerint az, hogy a közigazgatás digitalizációját ne önálló informatikai programként, hanem az állam működésének és hatékonyságának fejlesztéseként kezeljék. A szakértők álláspontja szerint a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – és ez a különbségtétel adja a teljes koncepció gondolatmenetének alapját.

Nem az alkalmazás a szűk keresztmetszet

A dokumentum szerint a legfőbb kihívások ott vannak, ahová az ügyfél nem lát be.

Ilyen az iratkezelés – vagyis az, ahogyan a hivatalok iktatják, továbbítják és megőrzik a dokumentumokat –, a dokumentumáramlás, a belső munkafolyamatok, az elektronikus aláírás, valamint a tanúsítás, azaz annak hiteles igazolása, hogy egy rendszer vagy egy dokumentum megfelel a jogszabályi és műszaki követelményeknek.

– mondta a közlemény szerint Varga László, a DEÜSZ elnöke.

Az elemzés szerint az elavult belső folyamatok konzerválása közvetlen üzleti kockázatot jelent az egész országnak – vagyis nem csupán kényelmi kérdésről van szó.

Hogy a látványos fejlesztések és a tényleges használat között mekkora lehet a szakadék, azt hazai adatok is érzékeltetik: egy augusztus végén publikált kutatás szerint a DÁP használata még nem épült be a mindennapokba, az alkalmazást letöltőknek mindössze harmada tekinti magát rendszeres felhasználónak.

Négy pillér: rövidebb sorok, kevesebb papírmunka

A koncepció szerint a közigazgatási informatika rendbetételének négy alapvető pillérre kell épülnie:

• az ügyfélidő – vagyis az ügyintézésre fordított lakossági idő – érdemi csökkentése,
• az ügyintézői adminisztráció mérséklése,
• a munkaerőhiány kezelése automatizációval,
• a közpénzek hatékonyabb, költségtakarékosabb felhasználása.

Az anyag emellett arra is kitér, hogy a hazai kkv-szektor – tehát a kis- és középvállalkozások köre – digitális fejlettsége jelenleg még elmarad az európai átlagtól.

A kormányzati oldalról érkező jelzések részben egy irányba mutatnak a szakértői anyaggal. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy a kormányzat az embereket kiszolgáló és segítő digitális államot épít, egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az állami rendszerek összehangolása a háttérben rengeteg tennivalót jelent, és ez nem megy egyik napról a másikra.

Novemberben ülnek asztalhoz

A munkacsoport a közlemény szerint nem bírálatnak szánja az anyagot.

– fogalmazott a DEÜSZ elnöke. A szakmai szervezet a következő hetekben cikksorozatban dolgozza fel a koncepció részleteit a saját honlapján.

A szakmai egyeztetés fő eseménye a tervek szerint november 19-én lesz: a DEÜSZ akkor rendez országos konferenciát, ahol előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken vitatnák meg a felvetéseket a döntéshozók és az ágazati szereplők.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!