Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Magyar kutató vezetésével fejtették meg egy veszélyes terhességi betegség kialakulását

2018.08.08. 15:43

Hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítani a terhességi toxémia (praeeclampsia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat. A kutatást Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezette. Az eredmények hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő – írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

A terhességek 70 százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel, és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép. Ez utóbbiak közé soroljuk a praeeclampsiát, a HELLP-szindrómát, a méhen belüli sorvadást, illetve a spontán koraszülést is.

Az anyai és magzati halál egyik fő oka

A praeeclampsia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozás egyik fő oka – évi 76 ezer anya és 500 ezer gyerek halálához vezet a világon –, társadalmi jelentősége tehát hatalmas. A várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos komplikációkkal – például máj- és vesekárosodással, tüdőödémával, agyvérzéssel, véralvadási zavarokkal – járhat. Az egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia: az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, amely következményes agyvérzéshez és lepényleváláshoz, anyai és magzati halálhoz vezethet.

A praeeclampsiának többféle kiváltó oka lehet, amelyek a méhlepény patofiziológiás útvonalainak aktiválódásához vezetnek korai terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszú periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült ezeket az útvonalakat részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.

A világ élvonalában a magyar kutatók

Than Nándor Gábor 2014-ben, az Akadémia Lendület-programja segítségével alapította meg a Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoportot. Ez mindössze a hatodik olyan kutatócsoport a világon, amely a reprodukció rendszerbiológiáját vizsgálja (a másik öt Észak-Amerikában működik).

A kutatócsoport a vetélések és praeeclampsia kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak felderítését és karakterizálását végzi. A kutatások központjában az anyai-magzati immuntolerancia, a trophoblastinvázió és -differenciáció összetett és egymással összefüggő zavarainak rendszerbiológiai vizsgálata áll.

Világelső eredmény

Az MTA kutatócsoportjának – hat ország kutatóival évtizedes együttműködésben – rendszerbiológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat.

Transzkriptomikai és epigenetikai vizsgálatokkal a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait írták le, majd in vitro funkcionális kísérletekkel modellezték a kórfolyamatok kialakulását. Virtuális likvid biopsziával megállapították, hogy praeeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Proteomikai vizsgálatok, in vitro kísérleti adatok és rendszerbiológiai elemzések alapján felismerték, hogy a korai, preklinikai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, illetve az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól.

A rangos Frontiers in Immunology folyóiratban megjelent tanulmányból szabadalmak is keletkeztek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, illetve a gyógyszerhatáspontok azonosítása pedig oki terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő.