Mi a plazma szerepe a koronavírus gyógyításában?
További Egészség cikkek
Müller Cecília: Van az az egészségügyi állapot, amikor nem tudunk életet menteni
A tisztifőorvos szerint még nem értünk a járvány csúcsára. Plazmadonorból továbbra sincs elég.
Az új típusú koronavírus leküzdésére világszerte keresik a megoldásokat, a fejlesztések kétféle úton haladnak: párhuzamosan történik a prevenció (védőoltások) és a terápiák (pl. antivirális gyógyszerek) eszközeinek tervezése. Ezek közül az egyik legjelentősebb a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása. Müller Cecília a minap ki is emelte, továbbra is rendkívül fontos lenne vérplazmát adni – de egyelőre nincs elegendő jelentkező.
Frissítés: olvasói visszajelzés szerint a plazmaadásra jelentkezőt „majdhogynem elhajtják, nem csapnak le rá és adminisztrációs feladatokkal széjjelszívatják", és úgy vélte, a kérdés inkább az, hogy van-e elegendő kapacitás a plazma hatékony fogadására – Hogy pontosan mire számíthat egy plazmadonor például adminisztráció terén jelen cikkünkben a Mit kell tudni a plazmadonoroknak? kérdés alatt tárgyaljuk.
Mi a vérplazma?
A vérplazma a vér halványsárga színű folyékony halmazállapotú összetevője, amely a vérben található vörös- és fehérvérsejteket, valamint vérlemezkéket szuszpenzióban tartja. A teljes vérmennyiség mintegy 55 százalékát teszi ki, az összes sejten kívüli testfolyadék érrendszeren belüli részét képezi. Fő alkotóeleme a víz, emellett oldott állapotban tartalmaz fehérjéket, glükózt, véralvadási faktorokat, ásványi anyagokat, hormonokat és szén-dioxidot – ezek szállítási közege is egyben. Az érrendszeri ozmózisban is fontos szerepe van: egyensúlyban tartja az elektrolitokat. A vérplazma – alkotóelemeinek révén – a szervezet egészét is védő immunfunkciókkal is rendelkezik: az immunrendszer működésében is kiemelkedően fontos ellenanyagok, gyulladásserkentő faktorok – citokinek, interleukinek –, valamint hírvivő molekulák is megtalálhatóak benne.
Az egészséges vagy fertőzésen átesett, de már gyógyult személyektől levett plazma és az abban található antitestek, immunoglobulinok, gyulladásos mediátorok felhasználhatóak beteg emberek kezelésében, épp ezért van központi szerepe ennek a koronavírus terápiás lehetőségeinek kidolgozása kapcsán is.
Mit kell tudni a plazmaterápiáról?
A D-vitamin az új C-vitamin
Nehézfegyver a koronavírus ellen.
Egy olyan passzív immunizálási folyamat, melyben a fertőzés során a kórokozó ellen termelődött ellenanyagokat használjuk fel a betegség gyógyítására. Az új típusú koronavírus rokona a SARS-vírus – a múltban a patogén ellen már hatásos volt a plazmaterápia. A fertőzésen átesett, de már gyógyult ember vérplazmája sikeresen felhasználható a koronavírus okozta betegség, a Covid–19 kezelésére, ugyanis a beteg szervezetbe bevitt ellenanyagok gyorsan hatástalanítják a vírusokat. Segítenek továbbá a súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedők szervezetében megjelenő citokinvihar – a túlzott gyulladásos immunválasz – elnyomásában és annak leküzdésében is. Sokszor a citokinvihar vezet légzési elégtelenséghez, tüdőkárosodáshoz és szervi elégtelenségekhez is.
Plazmaterápia esetén csökken a koronavírus-járvány halálozási mutatója, javulnak a súlyos betegek túlélési esélyei, kisebb a lélegeztetési igény és az intenzív ápolással töltött napok száma. Világszerte több mint 2000 egészségügyi intézményben mai napig több mint 9000 beteg részesült plazmainfúziós terápiában és több, mint 50 klinikai vizsgálat van folyamatban.
Hatásos a plazmaterápia?
Egy brit–indiai kutatás eredményei szerint a plazmakezelés nem csökkentette a halálozások arányát. Fontos azonban tudni, hogy a plazma egy kiegészítő terápia, önmagában átütő gyógyító hatást nem várnak tőle.
Nem hatásos a koronavírus ellen a vérplazmakezelés
A kutatók szerint továbbra is az a legbiztosabb, ha védekezünk, és nem kapjuk el a vírust.
Mit kell tudni a plazmadonoroknak?
A koronavírus-fertőzés kapcsán a plazmaadást önkéntesen vállaló, fertőzésen átesett, de már gyógyult személyek jelentkezését világszerte, így Magyarországon is várják. A donornak nem lehet súlyos vagy krónikus alapbetegsége és csak meghatározott gyógyszereket szedhet rendszeresen, azonban orvosi elbírálás alá esik minden ilyen eset. Jelenleg olyan 18 és 70 év közötti egészséges felnőttek jelentkezését várják, akik igazoltan átestek a fertőzésen és hetek óta tünetmentesek is. A vizsgálat részeként vizsgálják a koronavírus elleni antitestek jelenlétét is. Ezen antitestek termelődése viszonylag alacsony a fertőzést követő első 10 napban, majd 10-15 nappal később csúcsértékkel emelkedik. Még hetek után is kimutatható jelenlétük, azonban az nem ismert biztosan, mennyi ideig. A termelődő antitestek mennyisége életkortól és számos más tényezőtől (pl. fehérvérsejtszám) is függ. A jelentkezők orvosi vizsgálatot követően, negatív hepatitis-B és -C, HIV- és szifilisz-tesztet követően adhatnak plazmát. A plazmaadás legkorábban három nappal később ismételhető.
Hogyan történik a plazmaadás?
A szakképzett személyzet a donor könyökhajlatában szúr vénát. Egy alkalommal nagyjából 6-700 ml vérplazmát gyűjtenek: a plazmaadó vére egy gépen keresztülhaladva szétválasztásra kerül – a sejtes elemek és a plazma különválik. A plazma gyűjtőzsákba kerül, a sejteket visszaadják a betegbe; a folyamat 30-45 perc körüli időt vesz igénybe. A bőséges folyadékfogyasztás előtte és utána is rendkívül fontos.
Hogyan adják be a plazmát a betegnek?
A legyűjtött és fagyasztott plazma kerül általában a levételt követően a későbbiekben kerül felhasználásra, de jelenleg – a SARS-CoV-2-fertőzés súlyossága miatt – nem várnának sokat.
Többféle protokoll létezik, de hagyományos esetben két nap alatt, 3 ml/kg dózisban kapja meg a beteg a megfelelő vérplazmát. A vércsoport-kompatibilitás elengedhetetlen, de még jobb, ha a beteg és a plazma vércsoportja azonos. A plazma transzfúziójának lehetnek mellékhatásai így allergia, anafilaxiás sokk, láz, hasmenés, hányinger, valamint bőrreakció is jelentkezhet, azonban eddig súlyos, életet veszélyeztető mellékhatás nem fordult elő a Covid–19 kezelése kapcsán.
(Borítókép: Összegyűjtött vérplazma egy koronavírus-fertőzésből gyógyult betegtől Brüsszelben 2020. október 27-én. Fotó: Francois Lenoir / Reuters)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Tech-Tudomány
Új aranyláz kezdődhet egy felfedezés nyomán
Kulcsszerepe van a kénnek abban, hogy a nemesfém a felszín közelében megjelenik.
tegnap, 06:09
- Tech-Tudomány
A ChatGPT sokat segít, de van egy ijesztő oldala, amiről senki sem beszél
Forradalmasította az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolatát, de mennyire átlátható?
február 11., 18:49
- Tech-Tudomány
Mesterséges intelligencia frissítheti a Chrome böngésző jelszavait
Szól, hogy ellopták a jelszót, és segít újat beállítani.
tegnap, 20:45
- Mindeközben
Alekosz ingyen kap több mint 1 milliós fogsort: „Nemzetközi sztár vagyok, a fogazatom minőségének is nemzetközinek kell lennie”
2 órája
- Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.
2 órája
- Tech-Tudomány
Működik is, meg nem is a Meta gondolatírógépe
Speciális szoba és mozdulatlan fej kell hozzá.
tegnap, 19:09
- Tech-Tudomány
Megtalálták a tehenek Szent Grálját, ezek lehetnek az év legfontosabb technikai áttörései
2025 a robotokról és a zöldtechnológiáról szólhat.
február 6., 08:36
- Tech-Tudomány
Valami baj van a Facebookkal és a Messengerrel, ne lepődjön meg, ha nem érkeznek meg az üzenetei
Érkeznek a hibajelentések.
február 11., 09:25
- Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese
Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.
2 órája
- Tech-Tudomány
Tele van a Föld titokzatos piramisokkal, de az antarktiszi a legrejtélyesebb
Nem csak a Marsra jutott piramisokból.
február 11., 05:57
- Tech-Tudomány
Ritka Einstein-gyűrűt találtak a Föld közelében és még egy eddig ismeretlen galaxist is felfedeztek miatta
Csupán „csak” 500 millió fényévre találtak csillagászati ritkaságot a kutatók.
február 11., 14:48
- Tech-Tudomány
Milyen az élet valójában egy sivatagos bolygón?
Ami a fantasztikus dramaturgiában jól működik, az exobiológiában nem biztos, hogy beválik.
február 9., 11:38
- Tech-Tudomány
Utánajártak a tudósok a világegyetemet elpusztító katasztrófának
A kérdés, hogy mikor pukkan ki a buborék, amiben élünk.
február 8., 10:53
- Tech-Tudomány
Pehelysúlyban indul, mégis kőkeményet üt az Asus új laptopja
A Zenbook A14 még az egy kilót sem éri el, mégis helytáll a mindennapokban.
február 8., 11:04
- Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete
A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.
5 órája
- Tech-Tudomány
Már a NASA is megerősítette, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe
Az űrügynökség szerint a becsapódás esélye tovább növekedhet.
6 órája
- Tech-Tudomány
Emberek tisztítására alkalmas mosógépet találtak ki egy japán cég
A gép 15 perc alatt tisztít és szárít.
február 10., 16:39
- Mindeközben
Óriásit bakizott a TikTokon Dárdai Blanka, véletlenül kiposztolt valamit, amit nagyon nem akart
4 órája
- Tech-Tudomány
Az Apple-felhasználók titkosított adataihoz követel hozzáférést az Egyesült Királyság
Az úgynevezett „hátsó ajtót” csak nemzetbiztonsági kockázat esetén használnák.
február 8., 07:24
- Tech-Tudomány
Szinte fillérekért fejlesztettek érvelő mesterséges intelligenciát
Száz dollárnak ötven a fele.
február 8., 13:19