Honnan tanulta Mátyás király az ostromtechnikát?

New York-i, párizsi és a vatikáni, valamint hazai könyvtárakban őrzött corvinákból és díszkódexekből nyílt pazar kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, A Corvina Könyvtár budai műhelye címmel. A kiállítás Mátyás király könyvtáralapító erőfeszítéseit mutatja be számos olyan felbecsülhetetlen értékű, kézzel másolt és festett kötet segítségével, amik most először láthatóak hazánkban. Hunyadi Mátyás olasz mintára létrehozott, a magyar uralkodó humanizmusát tükröző könyvtára körülbelül kétezer kötetet tartalmazhatott, ezek közül 220 példány maradt fenn. A magyar és külföldi könyvtárakban őrzött kincsek közül ritkán látható a nyilvánosság számára egyszerre, ennyi kötet, egy helyen (korábban soha nem látott módon együtt látható szinte az összes Magyarországon őrzött corvina, közel ötven kódex).

Az OSZK maga 35 corvinát őriz hét lakat alatt, a kiállítás a magyar corvinakutatók munkáját összegzi, főként arra helyezve a hangsúlyt, hogy bemutassa, Mátyás király nemcsak külföldről szerzett kódexekkel gyarapította szisztematikusan könyvgyűjteményét, de budai udvarában is szép számmal készültek kézzel másolt és díszített kötetek. A kutatók ugyanis több, korábban egyöntetűen itáliainak tartott kódexről is kiderítették, hogy részben vagy egészében Budán készítették neves és névtelen mesterek.

Az állagmegóvás érdekében félhomályos és állandó páratartalom mellett, kissé hűvös klímájú körülmények közt bemutatott, javarészt Itáliában és Budán készült kódexeket a kiállítást összeállító Zsupán Edina corvinakutató tárlatvezetésével csodálhattuk meg. A bemutatott szenzációs kötetek nagyjából időrendben követik egymást a tárlókban, de ami a lényeg, hogy az 1400-as évek végét, 1500-as évek elejét összefoglaló időszakot úgy mutatja be a kiállítás, mintha egy játékos kultúrtörténeti nyomozásban vennénk részt. Hogyan dolgoztak a corvinamásoló mesterek? Kik voltak ők? Mit lehet tudni róluk? Honnan veszik a kutatók, hogy melyik könyvet melyik mester másolta vagy díszítette? Melyik készült Itáliában és melyik Budán?

Gondoljanak csak bele: ezeken a köteteken kívül nem maradtak fenn Mátyás korszakából olyan dokumentumok, amik a kötetek keletkezéséről szólnának. A kutatók apró jelekből, töredékes információkból, művészettörténeti morzsákból rakosgatják össze a teljes képet. Többek között azt elemzik végtelenül aprólékosan, hogy a történetírási forrásoknak meg lehet-e feleltetni a kódexek, corvinák egyes jellegzetességeit, hogy például egy miniatúra név szerint ismert festőjének ecsetvonásai, technikai ügyessége, stílusa összevethető-e egy ismeretlen miniátor munkájával, hogy egy adott kötet díszítése szolgaian hű másolása egy ismert mester munkájának, vagy maga az ismert mester készítette. A kiállítás a Mátyás király udvarában készült kéziratokon keresztül azt is bemutatja, hogy az országba hozott itáliai mesteremberek, Francesco Rosselli, Francesco da Castello és Boccardino il Vecchio, valamint az ismeretlen miniátorok révén miképp alakult ki egy kis olasz reneszánsz világ Budán.

A kiállításnak fontos és kifejezetten hasznos részei a kihelyezett érintőképernyős nagy monitorok. Ezek nem csupán az obligát interaktivitás, a "na, mutassuk meg, hogy mennyire korszerűek vagyunk" attitűd miatt kerültek a három kiállítóterem falaira. Saját tapasztalat: a vastag biztonsági üveg mögött lévő kötetekbe egy idő után szívesen belelapozna az ember, tovább nézegetve a vastag pergamenlapokra rótt szövegeket és a csodás miniatúrákat, iniciálékat, egész oldalas festményeket.  Ezt a nagy képernyőknek hála meg is lehet tenni, mégha csak virtuálisan is, az egyes kötetek leírása melletti betű/szám kódok segítenek is megkeresni a lapozni kívánt kódexet. (Itt érdemes megjegyezni zárásképp, hogy az OSZK corvina-honlapja is megújult a kiállítás apropójából: a Bibliotheca Corvina Virtualis-on az összes hazánkban őrzött corvina megtekinthető.)