Több százezer gyereket szakítottak el szüleiktől

Állami DNS-bankot és egy ahhoz kapcsolódó adatbázist terveznek létrehozni Spanyolországban, hogy így segítsék a Franco-diktatúra idején szüleiktől elrabolt csecsemők ügyeinek felderítését, írja az MTI spanyol lapértesülések alapján. Az elképzelés szerint a genetikai minták gyűjtésében közreműködnek majd az áldozatokat képviselő civil szervezetek, és a mintavétel ingyenes lesz. A DNS-bank kezelése az igazságügyi minisztérium feladatai közé kerül.

Ezeknek az évtizedekkel ezelőtt elkövetett bűncselekmények felderítésére a rendőrségen és az ügyészségen belül is speciális részleget készülnek kialakítani. Az elrabolt csecsemők ügyeiben kötelező lesz az adatszolgáltatás minden adatnyilvántartó számára, legyen az kórház, önkormányzat, állami hivatal vagy akár egyház. A megkeresésekre három hónapon belül kell majd válaszolniuk, a magánintézmények esetében a költségeket az állam vállalja magára. A tájékoztatás megtagadása pedig szankciót von maga után.

Az intézkedéseket tartalmazó törvénytervezet parlamenti eljárásba vételét kedden egyhangúlag szavazták meg az alsóházi képviselők. "Ez a siker minden áldozat érdeme" – mondta Sol Luque az áldozatokat képviselő civil szervezetek nevében, hangsúlyozva, hogy megtörtént az első lépés a törvény elfogadása felé, és már ez is történelmi jelentőségű. A tervek szerint a jogszabályt jövő májusban vagy júniusban fogadhatja el a spanyol törvényhozás.

Szüleiktől elszakítva

Spanyolországban az áldozatok érdekképviseleteinek számításai szerint összesen több százezer olyan gyerek lehet, akiket elszakítottak szüleiktől a Franco-diktatúra évtizedei (1939-1975) alatt, és az azt követő években. Kezdetben politikai szempontok szerint, a rezsim számára ideológiailag megfelelő, gyermektelen családok kapták meg a politikai foglyok vagy a rendszer ellenségeinek bélyegzett családok gyerekeit.

Később pedig már erkölcsi indokokra hivatkozva, például nem házas, egyedülálló anyáktól is elvettek gyerekeket. Mindezt gyakorta az egyház, papok, apácák közreműködésével, akik meg voltak győződve arról, hogy ezzel a gyerekek érdekeit szolgálják. Az első évtizedekben anyagi ellentételezés nélkül zajlottak az ügyletek, később azonban már pénzért kínálták a gyerekeket. Az időszakot kutató spanyol történészek szerint ez játszhatott szerepet abban, hogy ez gyakorlat a diktatúra bukása után még sokáig fennmaradt.

A dél-európai országban idén októberben született először ítélet ilyen ügyben: a bíróság bűnösnek találta a 85 éves Eduardo Vela nőgyógyászt abban, hogy segédkezett egy újszülött ellopásában és örökbe adásában 49 évvel ezelőtt. A férfit büntethetőségének elévülése miatt szabadon engedték. Az ügy jelentősége mégis óriási volt, hiszen ez volt az első olyan kereset, amelyet nem utasított el a bíróság, hanem lefolytatta az eljárást, és ítéletet hozott. A per még nem zárult le, mivel az elsőfokú, nem jogerős döntés ellen a felperes fellebbezett a spanyol legfelsőbb bíróságnál.