Az indonéziai cunamiért felelős vulkán produkálta az emberiség történetének eddig legdurvább kitörését

A karácsonyi előtti tragikus indonéziai cunamit a Krakatau vulkán kitörése idézte elő. Az aktív vulkán már sokadszorra okoz katasztrófát a szigetvilágban, a leghíresebb eset az 1883. augusztusi kitörés, ami valójában egy hatalmas robbanás volt, melynek során a vulkáni sziget nagy része a levegőbe repült. 

A brutális kitörést már hónapokkal előrejelezte a tűzhányó fölötti, több kilométeres füstoszlop, ami májusban jelent meg. A vulkán aktivitása néhány hét után csökkent, de június közepén a kürtő elkezdte ontani magából a vulkáni hamut, és egyre erősödő földrengések kezdődtek.  

 A valódi kataklizma augusztus 26-án délután indult, amikor a Krakatau robbanások közepette forró habkövet, lávát és vulkáni hamut lövellt ki magából, és a rengésekkel szökőárt idézett elő az indonéz partvidéken. A következő azonban napon kiderült, hogy mindez csak egy súlyosabb katasztrófa előszele volt: augusztus 27-én reggel fél 6 és délelőtt 11 óra között négy nagyobb detonáció során a Krakatau-sziget kétharmada és a vulkáni kúp gyakorlatilag teljesen megsemmisült.

Az utolsó robbanás becslések szerint 5 köbkilométernyi vulkáni törmeléket és hamut juttatott a légkörbe, és 200 megatonna TNT erejével ért fel. Valószínűleg ez volt a legerősebb hanghullám, ami az emberiség történetében keletkezett: a Krakatau pusztulását az ausztráliai Perthben és a kelet-afrikai partoknál található Mauritius közelében is hallani lehetett. A detonáció során keletkező sokkhullám hétszer kerülte meg a bolygót, a térségben kialakuló 35 méter magas szökőár több száz szigetet tarolt le, de még az Indiai-óceán afrikai partvidékén is súlyos károkat okozott.

A holland hatóságok később 36 ezer főre becsülték az áldozatok számát, de sokak szerint legalább háromszor ennyien haltak meg a katasztrófa során. A tűzhányó kitörése során a légkörbe kerülő hamuréteg miatt a Földön mért átlaghőmérséklet 1 °C-kal csökkent, és a Föld távolabbi pontjain is érdekes légköroptikai jelenségeket idézett elő, például bizonyos helyekről zöld színben pompázott a felkelő nap. Öt évnek kellett eltelnie, hogy a légkör korábbi állapota helyreálljon. 

1927-ben az egykori vulkáni kúp helyén a folyamatos aktivitás következtében újabb csúcs nőtt ki a vízből, melyet Anak Krakataunak, azaz „Krakatau fiának” neveztek el, ez az eltelt idő alatt 300 méter magasra nőtt.

(Rubicon)

(Borítókép: A Krakatau 2018. július 18-án. Fotó: Ferdi Awed/AFP)