Schmidt Máriát kitették a Sorsok Háza projektből

Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza projektben. A korábban is rebesgetett hírt most Köves Slomó erősítette meg a Jerusalem Postnak. A holokausztmúzeum kiállításának megtervezésével a jeruzsálemi Jad Vasem volt vezetőjét bízták meg, aki azt ígéri, nem hallgatják el a magyar felelősséget sem.

„Az ellentmondásos történész már nem része a magyar holokausztmúzeumnak” című cikkben Köves, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija azt mondta, hogy sem Schmidtnek, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a holokausztmúzeum koncepciójának kialakításában.

Az állandó kiállításnak nem lesz része Schmidt ellentmondásos narratívája – írja a vezető izraeli lap Köves Slomóra hivatkozva –, a múzeum koncepciójának ezt az aspektusát újratervezték.

A Sorsok Háza projekt évek óta húzódik, a múzeum megnyitásáról továbbra sincs információ. Korábban Lázár János blokkolta, hogy ez a projekt is a kormányzati emlékezetpolitikában meghatározó Schmidt Máriáé legyen. 2015-ben a magyar kormány nemzetközi szakmai és zsidó szervezeteknek meg is ígérte, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója nem vesz részt a Sorsok Háza kiállításának megtervezésében, Lázár háttérbe szorulásával azonban a történész-üzletasszony előtt újra megnyílt az út.

A kormány tavaly szeptemberben az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát azzal, hogy Köves Slomóék Schmidt Mária közalapítványával együttműködve alakíthatják ki a kiállítást. Ez ellen itthon a Mazsihisz, külföldön többek között az Európai Zsidó Kongresszus és a nagyon tekintélyes Jad Vasem Múzeum tiltakozott, a hazai zsidó szervezetek konfliktusa az ügy miatt új szintet ért el. A kritikák azt kifogásolták, hogy a kiállítás egy korábbi koncepcióterv szerint csak az 1938 utáni időszakkal foglalkozna, attól tartottak, hogy nem lesz szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról a deportálásokban, és majd úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt minden rendben lett volna Magyarországon.

Azóta az ellenzékies Mazsihisszel szemben kormánypártinak tartott Köves Slomó és a magyar kormány mindent megtesz, hogy Izraelnek és a nemzetközi zsidó szervezeteknek mégis elfogadhatóvá tegye a projektet, és ennek érdekében minden jel szerint schmidtmáriátlanították a tervezett holokausztmúzeumot.

Orbán Viktor Bolsonaro brazil elnök beiktatásán már jelezte Benjámin Netanjahunak, hogy rövid időn belül teljesen új tervekkel állnak elő. Az előkészítésbe bevonták a washingtoni Holokauszt Múzeum, a brit Holokauszt Emlékbizottság és a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet képviselőit is, most pedig elsőként a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) mutatták be az új koncepciót. Eszerint az előkészítő munkákat a Jad Vasem korábbi történelmi igazgatója, Yitzhak Mais vezeti, és a New York-i Holokauszt Múzeum egykori igazgatója, David Marwell is részt vesz benne.

A kiállítás 1867-tel, a kiegyezéssel kezdi a történetet. Ez emlékeztethet a Mazsihisz korábbi elgondolására, akiknek „Együttélés Háza” címszóval volt egy ellenkoncepciójuk.

Köves a felelősség ábrázolásának kérdésével kapcsolatban is elég egyértelműen fogalmazott, kiemelve, hogy nem akarják elkenni a kollaboráció és a magyar felelősség kérdését. A Szombat cikke szerint az EMIH azt ígéri, hogy Sorsok Háza új terve nem kerüli meg a nácibarát magyar vezetők felelősségét.

Az új koncepcióterv radikálisan különbözik céljaiban, tartalmában, narratívájában és megközelítésében is a korábbitól, kiegyensúlyozott és autentikus formában foglalkozik a magyarok szerepével a magyarországi holokausztban, a náci megszállás előtt és után egyaránt

– idézi Köves Slomót az izraeli lap.

„Korábban azt mondták, hogy megkísérlik úgy ábrázolni a magyar holokausztot, mintha az kizárólag 1944 márciusa után, a náci megszállás után kezdődött volna. Biztosíthatom, hogy az új dokumentumokban teljesen világos, hogy hogy nincs ilyen kísérlet” – mondta a Jerusalem Postnak Yitzhak Mais. A Sorsok Háza előkészítő munkáinak vezetésével megbízott izraeli történész szerint:

Magyarország egyedi, mert sok szempontból egyrészt biztonságos hely volt Európában a zsidók számára, mielőtt bejöttek a nácik, de a másik oldalon a deportálások nem lettek volna lehetségesek a megszállás után az állami intézmények aktív szerepe nélkül.

Az EMIH anyaga a beszámolók szerint törekszik rá, hogy „elkerüljék az erkölcs és felelősség kérdéseinek trivializálását és átpolitizálását a részvétel és passzivitás, a bűnrészesség és az ellenállás kérdéseiben” – hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, majd kiderül, a koncepcióterv egyelőre nem nyilvános.

Köves Slomó a Jerusalem Postnak azt mondta, hogy ebben a munkában Schmidt Mária már nem volt benne. Schmidt Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa formálisan továbbra is jelen van, de az EMIH vezetője szerint „az intézmény szerepe már nem releváns a Sorsok Háza kialakításában”.