Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Kétszáz év alatt háromszor volt boldog a nyugati ember

GettyImages-464440133
2019.10.15. 09:03

Két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának. A Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatói a Nature: Human Behaviour című tudományos folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.

A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mögöttünk lévő két évszázadban mikor voltak az emberek a legboldogabbak. "A mi tanulmányunk az első ilyen jellegű kutatás, fontos első lépés, hogy megértsük, mennyire voltak elégedettek az emberek a múltban. Megmutattunk egy eszközt, amellyel most a szociológusok és a történészek tovább dolgozhatnak, az elemzett korszakok szubjektív elégedettségét összeköthetik a korabeli történelmi eseményekkel" – mondta Eugenio Proto olasz közgazdász, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A kutatás középpontjában négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állt. Az elmúlt két évszázad hangulatának méréséhez a kutatók az 1820 és 2009 között napjainkig megjelent és a Google Books-on is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és 65 millió újságcikk nyelvezetét elemezték a pozitív jelentésű szavak gyakoriságára koncentrálva. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki. A kutatók magyarázata szerint a könyvek és az újságcikkek azért bizonyultak jó adatforrásnak, mert a könyv-és lapkiadók szerkesztői olyan cikkeket, könyveket publikálnak szívesen, amelyek megegyeznek olvasóik hangulatával.

A legboldogabb korszaknak az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszakát (Belle Époque) találták, a húszas évek is kiugrást mutatott, a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették.

Az általuk kapott boldogságindexet párhuzamba állították a létező közvéleménykutatási felmérésekkel, és kimutatták, hogy a könyvek és újságcikkek alapján általuk kapott adatok jól tükrözik egy nemzet hangulatát. A boldogságindex vizsgálatából az is kitűnt, hogy egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de nagy arányú GDP növekedés - évi legalább 4,3 százalék - szükséges, hogy jól láthatóvá váljék az emberek boldogságérzetének növekedése.

"Indexünk az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük az emberek elégedettségét a múltban. Ha az olaszországi adatokat nézzük, érdekes megjegyezni, hogy a fasizmus idején lassan, de folyamatosan csökkent az emberek elégedettsége, és a 2008-as válság utáni években drámai csökkenést tapasztaltunk" – mondta Eugenio Proto. (MTI/ANSA)

(Borítókép: Alphonse Mucha / Heritage Images/Getty Images Hungary)