Kell-e félni a sertésinfluenzától?

Hol bukkant fel először a sertésinfluenza?

Az első eseteket Mexikóból jelentették, utána viszonylag gyorsan regisztráltak megbetegedéseket Ázsiából és az Egyesült Államokból is. Európába két héttel az első fertőzés után érkezett meg a vírus.

Mik a tünetek?

38 fok feletti, hirtelen jelentkező láz, köhögés, fejfájás, ízületi fájdalom, orrdugulás és általános levertség.

Úgy hangzik, mint egy normál influenza. Hogyan lehet kideríteni, hogy melyik típusról van szó?

A tünetek mutatkozása után 24-72 órán belül orr- és szájváladékot kell venni valamelyik kórházban, amit vérteszttel egészítenek ki, ebből már egyértelműen kiderül, hogy sertésinfluenzáról van-e szó.

Hogyan lehet elkerülni, hogy megbetegedjek?

A fertőzött területeken orr-száj maszkot kell viselni, kerülni kell a kézfogást és a puszit, nem szabad másokkal egy tányért, evőeszközt, poharat használni. Gyakran kell szellőztetni a lakásokat, munkahelyeket, tisztán kell tartani az olyan gyakran érintett tárgyakat, mint például a telefonkészülék.

Magyarországnak van válságterve egy világjárványra?

Már a madárinfluenza-pánik idején kidolgozták a pandémiás válságtervet. Eszerint ha a vírus emberről embere is terjedő változata kisebb-nagyobb gócokban megbetegedéseket okoz, felmérik a gyógyszerkészleteket, és megkezdik a beutazók szűrését a határokon és karanténokat állítanak fel. Ha a helyzet súlyosbodik, végső esetben a karhatalmat is bevethetik.

Ha ez olyan, mint egy sima influenza, mire fel a nagy pánik?

Az óvintézkedés oka a világjárványtól való rettegés. Tudósok szerint csak idő kérdése, hogy egy olyan pandémia alakuljon ki, ami a spanyolnáthához hasonlóan emberek millióinak a halálát okozhatja, és ezt a véleményt osztja a WHO is. A mostani jelek pedig aggasztók: az elhunytak nem legyengült szervezetű vagy idős emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek.

Miért ne lehetne elkerülni a járványt?

Mert a mutálódó vírusokra, baktériumokra nehéz felkészülni, éppen ezért a Földön rendszeres időközönként üti fel a fejét olyan fertőzés, amiből világjárvány alakul ki. Ilyen volt a pestis, a fekete halál az 1300-as években, ami 20-30 millió európaival, a teljes populáció harmadával végzett hat év alatt, de a legveszélyeztetettebb területeken bőven ötven százalék fölött volt a halálozási arány. A kolera az 1800-as évek elejétől a múlt század közepéig hétszer söpört végig a világon, több tízmillió ember halálát okozva. Az első világháború vége felé jelentkező influenza, a spanyolnátha legalább ötvenmillió emberrel végzett hat hónap alatt: a H1N1-nevű vírustörzs, aminek egy új mutációja a most felbukkant sertésinfluenza, ugyanolyan gyorsan tűnt el, ahogy megjelent.

Mikor volt az utolsó nagy influenzajárvány?

Az utolsó nagyobb influenzajárványok az ötvenes és a hatvanas évek végén jelentkeztek, a H2N2 és a H3N2 külön-külön is amerikaiak tízezreivel, világszerte körülbelül egymillió emberrel végzett.

Mikorra várható a következő?

Ezt lehetetlen megjósolni, de a tapasztalatok szerint az emberiségnek körülbelül 25-30 évente kell megküzdenie az egész világot érintő járvánnyal, márpedig az utolsó világjárvány, a Hong-Kong-i influenza már negyven éve eltűnt.

Mekkora pusztításra lehet számítani?

Egy pandémia milliók halálával járna, igaz, egy átlagos, minden évben bekövetkező influenzajárvány is 250-500 ezer áldozatot szed. Az esetleges új vírus főleg abban különbözne a megszokottaktól, hogy nem lenne rá védőoltás vagy gyógyszer, és nemcsak a legyengült szervezetekkel tudna végezni. Mivel azonban a fejlett világnak közel száz éve nem kellett szembenéznie nemzeteket térdre kényszerítő járványokkal, megjósolhatatlan, hogy milyen következményekkel kell számolni. Mindenesetre a holland Albert Osterhaus vírusvadász szerint amennyiben létrejön egy magas halálozási aránnyal járó betegség emberről-emberre terjedő változata, hónapokon belül harmincmillióan kerülnének kórházba, és negyedükkel végezne a kór az optimista forgatókönyv szerint.

Van-e ellenszere a sertésinfluenzának?

A most felfedezett betegség a jelek szerint reagál a Tamiflu nevű antivirális szerre, ami nagy szerencse. Egy közelmúltban lefolytatott amerikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erre a széles körben alkalmazott vírusellenes gyógyszerre a spanyolnátháért felelős H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens. A gyors mutálódás miatt viszont egy világméretű járvány kialakulásakor aligha lenne képes védelmet nyújtani a Tamiflu, aminek az alapanyaga, az oseltamivir, a hagyományos influenzák esetén is csak a lefolyás felgyorsítására képes.

Nincsenek új, titkos szerek?

Nehéz a vírusok ellen harcolni: több mint 230 ezer szintetikus vegyület átvizsgálása után az amerikai kutatók egyetlen olyan molekulát találtak, ami meg tudná akadályozni még a H5N1 szaporodását is, a szakemberek szerint azonban legalább nyolc év kellene az új antivirális szer kifejlesztésére.

Miért olyan nehéz küzdeni a vírusok ellen?

Mert még abban sincs egyetértés, hogy élő, vagy élettelen dolog ellen kell-e harcolni. A vírusok ugyanis a gazdatestről leválasztva nem képesek a mozgásra, az anyagcserére, életjelenségeiket csak parazitaként produkálnak. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. Mivel rendkívül primitív jelenségről van szó, a hagyományos módszerekkel nem is lehet harcolni ellenük: a vírus képtelen tápanyagot felvenni a környezetéből, ezért a megszokott gyógyszerek szervezetbe juttatása nem járhat a kívánt hatással.

Akkor miért ad rá antibiotikumot az orvos?

Mert gyakran nem a vírus végez a szervezettel, hanem a nyomában érkező baktériumok, vagyis a szövődmények, ezek viszont könnyen megelőzhetők.

Akkor nincs is gyógyszer a vírusokra?

Manapság már léteznek olyan antivirális szerek, amik szelektíven fejtik ki hatásukat, ezért csak a fertőzött sejtet pusztítják el. A megbetegedések többségében azonban az immunrendszerre vár a feladat, hogy legyőzze a vírust, ami a legtöbb esetben képes is erre: ha a szervezet megfejti, hogy miben különböznek a fertőzött és az egészséges sejtek, már el tudja pusztítani a betolakodót.