Az akadémiai törvény módosítása 2008 nagy sikere

"Az 1994. évi XL. törvény módosítására azért volt szükség, hogy az Akadémia gyorsabban válaszolhasson a kihívásokra" - magyarázta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy ezzel lezárult az MTA több éve zajló reformfolyamata.

Kiemelte, hogy az Akadémia hitelessége, presztízse is megmutatkozik abban, hogy a jelenlegi meglehetősen feszült politikai helyzetben az Országgyűlés egyhangúlag, magas részvétel mellett fogadta el a törvénymódosítást.

A törvény lényeges változása, hogy pontosan rögzíti az MTA közfeladatait, és átalakítja a vezetési struktúrát. Egyrészt a módosítás értelmében a jövőben a főtitkár helyett az MTA elnöke a költségvetési fejezetért ellátásáért felelős személy. Másrészt az MTA Elnöksége, amely korábbi tanácsadói szerepkört töltött be, a jövőben két közgyűlés között döntéshozó szervként működik. - "Ez egy világos vezetési rend, világos egyszemélyi felelősség" - jegyezte meg a tudós társaság elnöke.

"Sok változás is elindult az Akadémián" - mutatott rá Pálinkás József, kiemelve a fiatalok integrálását az Akadémia életébe. Ennek keretében a testület tevékenységébe kétszáznál több eredményes kutatót vontak be, akiknek a véleményére, elképzeléseire az MTA vezetése különös figyelmet fordít.

Fiatal tudósok

Elindult az MTA Lendület elnevezésű programja, amely az Akadémia elnökének reményei szerint módot ad arra, hogy egy-egy kutatóintézet új kutatási témát indíthasson el. - "Az intézetek saját forrásai általában nem elegendőek, hogy egy új, nagyobb jelentőségű témát elindítsanak, külső forrásra van szükségük" - magyarázta az MTA elnöke.

A program keretében az MTA kutatóintézeteiben 4-6 státuszt létesítenek fiatal, kiemelkedő eredményeket felmutató magyar kutatók számára, akik az átlagosnál magasabb bért kapnak, valamint keretet biztosítanak számukra eszközvásárlásra, megfelelő kutatási feltételek biztosítására. Egy-egy ilyen csoport évente 60 millió forintot kap, vezetőjüket pályázat útján választják ki. Összesen 28 pályázat - 6 a társadalomtudományok, 10 az élettudományok, 12 pedig a természettudományok területéről érkezett. Tizenkét pályázat az akadémiai kutatóhálózaton kívülről, 7 pályázat külföldről - Ausztráliából, Kanadából, Németországból - érkezett. Az évi 60 millió forintos támogatásért cserébe igen magas követelményeket is állítanak a kutatók elé.

"Ezek megfelelnek a világban szokásos követelményeknek, azt várjuk tőlük, hogy pályázatokon jelentős összegeket nyerjenek el és olyan kutatásokat folytassanak, amelyek a világ vezető folyóirataiban közölhetők. Amennyiben nem teljesítik a követelményeket, megszüntetjük a finanszírozást, s olyanokat keresünk, akik megfelelnek az elvárásoknak" - mondta.

A szerződés 5 évre szól azzal az ígérettel, hogy amennyiben teljesülnek a feltételek, véglegessé válik az állás, másrészt a támogatás összege az adott intézethez kerül. A tervek szerint az MTA minden évben kiír egy ilyen pályázatot 4-6 csoport létrehozása céljából.

"Így fokozatosan építkezve 30 akadémiai kutatócsoport jöhet létre. Ez jelentős változás, amely elindíthatja a kutatóintézetek átalakulását, felfutását" - magyarázta Pálinkás József.

Családbarát tudomány

Az MTA elnöke kitért a családbarát munkahely megteremtését célzó programra, amely a kutatónők pályaesélyét hivatott javítani. A keretprogram hosszabb távon azokra a gondokra kíván megoldást találni, amelyek gátat jelenthetnek a kisgyermekes nők számára a kutatói pályán. Az esélyharmonizáció jegyében az életkorhoz, a diploma- vagy fokozatszerzés idejéhez kötött pályázatok és ösztöndíjak esetében gyermekenként 2 évvel kitolódik a korhatár. Beletartozik az intézkedéscsomagba az életszakasztól függő feladatterhelés, a részidős és otthoni munkavégzés, amelyhez az MTA biztosítja az informatikai hátteret.

"Meggyőződésem, hogy ez javítja a magyar tudomány hatékonyságát, hiszen nagyon sok tehetséges fiatalt segítünk ahhoz, hogy kibontakoztassa képességeit" - emelte ki Pálinkás József.