Még semmi sem igazolja, hogy világjárvány lesz

A tények 2009. április 28-án, kora délután: a két hete kitört járványnak eddig húsz igazolható halottja van, mindannyian mexikóiak. Jelenleg 1757 gyanús megbetegedést találtak, az igazolt fertőzések száma azonban egész világon 86: ebből 33-at Mexikóban, negyvenet az Egyesült Államokban, hatot Kanadában, hármat Új-Zélandon, kettőt Nagy-Britanniában és egyet Spanyolországban és Izraelben regisztráltak. A Mexikón kívüli betegek állapota nem súlyos, a fertőzés azonban már bizonyíthatóan emberről emberre is terjed. A WHO ezért négyes fokozatú riasztást adott ki, utazni tehát csak a legszükségesebb esetben érdemes az érintett térségekbe.

Minden egyéb csak spekuláció.

A sertésinfluenza híre múlt hét végén kezdte el körbejárni a világsajtót, és azóta egyre nehezebb szétválasztani a tényeket a találgatásoktól. A 150 halottról szóló beszámolók például többnyire csak gyanúra épülnek, bizonyíthatóan jóval kevesebb áldozatot lehet felírni a H1N1 vírustörzs új variánsának a számlájára, az esetek többségében valószínűleg az ismert humáninfluenza B tehető felelőssé a halálesetekért. Nem lehet biztosan tudni, hogy a sertésinfluenzában elhunyt alig kéttucat ember szervezetében volt-e bármilyen, az állapotukat tovább súlyosbító betegség, sem azt, hogy a halálozásokban szerepet játszott-e valamilyen lokális jelenség.

Könnyebb lefolyás

Az mindenesetre tény, hogy az Egyesült Államokban ápolt, bizonyíthatóan sertésinfluenzával fertőzött betegek állapota korántsem súlyos. Pedig ebben a fejlett országban évente körülbelül negyvenezren halnak meg a szezonális influenzákban, amik világszerte körülbelül 250-500 ezer áldozatot szednek. A WHO ezért nem is javasolja a gyógyszergyártóknak, hogy a szezonális influenza helyett a sertésinfluenzára specializált védőoltásra pazarolják kapacitásukat, hiszen a déli féltekén még csak mostanában kezdődik a tél, szükség lesz a szezonális oltásokra.

A New York Times szerint a nulladik beteget a mexikói Veracruz-állambeli Perote-ban találták. A település közelében ugyan milliós sertésfarmok vannak, a fertőzött, azóta egyébként meggyógyult ötéves fiú azonban bizonyíthatóan nem találkozott az állatokkal. A vírus ennek ellenére magában hordozza a sertésinfluenza, a madárinfluenza és az emberi influenza genetikai kódját is, tehát újszerű, éppen ezért váratlanul éri az emberi szervezetet. Ezzel együtt könnyen lehet, hogy akik korábban már kaptak valamilyen védőoltást a szezonális influenzák ellen, azok immúnisak az új vírusra is.

Az biztos, hogy nagy változást nem szenvedett el a meglehetősen gyakori emberi influenza, a H1N1 szerkezete. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke szerint az alapkórokozó a kaliforniai vírus, ami csupán négy ponton változtatta meg genetikai kódját, viszont nem lehet tudni, hogy ez milyen változással jár, ez okozza most az aggodalmat.

Bár a vírus valóban nagy területen szóródott szét a repülőjáratok miatt, a bizonyított fertőzöttek száma meglehetősen csekély, köszönhetően a szigorú előírásoknak, illetve egyes kutatók szerint annak, hogy a kórokozó egyelőre nem alkalmazkodott az emberi szervezethez, ezért nem is tud gyorsan terjedni. Világjárványról éppen ezért még szó sincs: a WHO jelenleg négyes készültségi fokozatnál tart, az ötös fokozat akkor lépne életbe, amikor már legalább két országban terjed emberről emberre a vírus. Ha a helyzet tovább súlyosbodna, akkor ugranának a hatos fokozatra, ami már a világjárványra való felkészülést jelentené, de még mindig nem magát a járványt.

Reagál rá a szervezet

David Ozonoff, a Bostoni Egyetem egészségügyi szakértője szerint mindenesetre jelenleg még semmi ok az aggodalomra. Mint Ozonoff publicisztikájában megírta, bár a vírus újszerű és ismeretlen az immunrendszerünknek, az ismert gyógyszerekre reagál, a betegek szervezete viszonylag könnyen képes azt legyőzni, és semmi jel nem utal arra, hogy nagyobb pusztításra lenne képes a sertésinfluenza, mint bármelyik szezonális társa.

James Jay Carafano, az Egyesült Államok védelmével és belbiztonságával foglalkozó szakember úgy látja, hogy a pánik oka leginkább a szokatlan időzítéssel függ össze: a vírus az influenzaszezon végén jelentkezett, ettől függetlenül nincs bizonyíték arra, hogy veszélyesebb lenne, mint korábban érkező társai. Izgalmas benne még, hogy egyetlen területhez köthető, bár utóbb kiderülhet, hogy valójában nem is Mexikóból indult el a járvány. Pont, mint a spanyol náthánál, ami az újabb kutatások szerint Kansasben jelentkezett először.

Bár a szakember szerint az valóban aggasztó, hogy a hírek szerint egészségesek is, nemcsak öregek, vagy legyengült immunrendszerűen vannak az áldozatok között, még a közelében sem járunk a világjárványnak.

Kevés az információ

Dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője szerint Magyarországon évente 300-400 ezren fertőződnek meg szezonális influenzával, a betegek jellemzően a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, hiszen az ő szervezetük nem találkozott még a vírussal. A lakosság túlnyomó többsége már védett a kórokozók ellen, ezért nem fertőződik meg minden évben tízmillió ember.

Egy új vírus pont azért lehet veszélyes, mert azzal még egyikünk immunrendszere sem találkozott, ami azonban nem jelenti azt, hogy szervezetünk ne tudna védekezni ellene. Dr. Ócsai megemlítette, hogy halálos áldozatok eddig csak Mexikóban voltak, ahol vélhetően nem olyan magas a védőoltási hajlandóság, míg például az Egyesült Államokban minden második ember oltatja magát, és enyhe az új influenza lefolyása. Persze még túl kevés az adat ahhoz, hogy bármilyen következtetést le lehessen vonni, és pont ez a probléma: nem az eddig történtek adnak okot az aggodalomra, inkább az információhiány miatt olyan magas a készültség.

A szakember szerint pár héten belül többet tudunk a vírus természetéről és arról, hogy kell-e járványra számítani.