Judit
3 °C
7 °C

Tudományosan bebizonyosodott, hogy a méret a lényeg

2009.04.30. 14:00 Módosítva: 2009-04-30 14:08:06
Előfordult már önnel, amikor egy péniszre (akár a sajátjára, akár máséra) pillantott, hosszan gondolkozott azon, hogy vajon miért éppen olyan az alakja, amilyen? Gordon Galluppal, a New York-i állami egyetem evolúciós pszichológusával éppen ez történt, ezért hosszú évekig vizsgálta az általa a legigazibb értelemben vett „eszköznek” nevezett szerv tulajdonságait.

A tudomány sokáig méltatlanul mellőzte a pénisz pontosabb megismerését (talán azért, mert a tudósok kellemetlennek tartották a „mivel foglalkozik?" kérdésre adható releváns választ), azonban az elmúlt pár évben nagyot fejlődött a pénisz funkciójával, alakjával kapcsolatos kutatások sora.

Gordon Gallup a nemes szerv vizsgálatához a reverse engineering módszert, vagyis a visszafejtés módszerét alkalmazta, írja a Scientific American című tudományos folyóirat. Ezt a módszert számítástechnikában és élettudományokban is használják. Utóbbi területek a kutatók pszichológiai folyamatok, kognitív hajlamok vagy fizikai jellegzetességek funkcióját vizsgálják olyan módon, hogy a létező dolog ismérveiből, látható működéséből visszafelé következtetnek funkciójára. Az evolúciós pszichológiában a fő kérdések a „miért ilyen?" és a „mire való?".

Wooden Penis

Mégis a méret a lényeg?

A vizsgálat kiindulópontja a pénisszel kapcsolatos egyik legfőbb, sarkalatos kérdés, a méret volt. Nevezetesen, a testmérethez viszonyítva miért sokkal nagyobb az emberek pénisze, mint a többi emlősé, akár legközelebbi állati rokonainké.

Merev állapotban a pénisz mérete 12,7 és 15,2 centiméter közötti, írja a Scientific American szerzője, amely lényegesen hosszabb, még a legközelebbi rokonainkénál, a csimpánzokénál is. „Még ha át is számítjuk a csimpánzok testtömegét és méretét, akkor is hosszúságban és kerületben körülbelül fele akkora a péniszük, mint az emberé" – fogalmaz a cikk.

A nagy méret melletti további emberi jellegzetesség a pénisz makkjának tagoltsága. A makk a frenulum (más néven fitymafék vagy kantár ) nevű apró bőrdarabbal kapcsolódik a pénisz törzséhez. Na ez például egyáltalán nincs sem a csimpánzok, sem az orángutánok péniszén. „Sokkal kevésbé extravagáns fallikus dizájnjuk van. Nagyrészt semmi másból nem áll, csak a törzsből" – írja a folyóirat.

A makk átmérője a makk-pénisztörzs találkozásánál szélesebb, mint a törzs maga. A makk kiálló, megnagyobbodott peremrésze ütött szöget Gallup fejébe, és a reverse engineering módszerét alkalmazva arra jutott, a perem lényegbevágó evolúciós jelentőséggel bír.

Az Evolúciós Pszichológia című folyóiratban, 2004-ben Rebecca Burch-csal publikált tanulmányában Gallup kifejti, hipotézise szerint nemcsak a hosszabb pénisz jelentett előnyt a megtermékenyítésben (hogy így a vagina belső, védettebb szakaszába lövellhette az ondót), hanem a pénisz sajátos alakja segíthetett abban, hogy más férfiak ondóját kiszorítsa a hüvelyből és ezzel maximalizálja az apaság esélyét.

Az „ondókiszorító elmélet" szerint a monogámia évszázadokkal ezelőtt sem volt az ember sajátja, és előfordult, hogy rövid időn belül a nők több férfival is létesítettek szexuális kapcsolatot. A hipotézis szerint a hímivarsejtek akár néhány napig is életképesek a vaginában, ezért ha valaki a saját genetikai állományát akarja örökíteni, az ondókiszorítást is be kell vetnie az evolúciós versenyben.

Gallup és munkatársai a kiszorítást műpéniszekkel és művaginákkal tesztelték. Szexboltokból két, az emberi péniszre nagyon hasonlító műszervet, valamint egy olyat szereztek be, amiről a makk kiálló peremrésze hiányzott. Ezután lisztből és vízből műondót kutyultak, alaposan feltöltötték a művaginát, és a szeretkezésből ismert mozdulatokkal a péniszt többször bedugták és kihúzták. Ahogy azt előre megjósolták, a kiálló peremmel rendelkező, a valódi péniszekre kísértetiesen hasonlító műpéniszek sokkal több ondót szorítottak ki a vaginából (91 százalékát a beletöltött anyagnak), mint a makkperem nélküliek (azok csak 35,3 százalékot).

Mélyebbre! MÉLYEBBRE!

Azt is megfigyelték, minél mélyebbre dugták a péniszt, annál több, a másik férfi ondóját szimbolizáló anyagot szorítottak ki. A kiszorításban a mélyre tolt, nagy makkperemmel rendelkező pénisz volt a legsikeresebb.

A kutatás második fázisában anonim kérdőívvel egyetemisták szexuális szokásait vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a behatolás mélysége és a hűtlenség gyanúja összefügg. A férfi és női válaszadók is azt mondták, ha a férfiban felmerült női részről a megcsalás gyanúja, a férfi gyorsabban és mélyebbre dugta péniszét. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a férfiak – akár tudattalanul – igyekeznek úrrá lenni azon a helyzeten, hogy a nőjük esetleg más férfival is volt.

Gallup ondókiszorító-elméletének egyik kritikája lehet, hogy saját génátörökítő sikerét is szabotálja a férfi, ha saját ondósejtjét is kiszorítja a vaginából az együttlét során. A kutatócsoport szerint éppen ez ellen hat az ejakuláció utáni hosszabb – rövidebb időszak, amikor a pénisz lanyhul. Ekkor a férfi átmenetileg nem képes a szexre, az ejakuláció után nem folytatja a bedugó – kihúzó folyamatot. Gallup és Burch szerint emellett az orgazmust követő ellazulás is az saját ondó kiszorítása ellen jött létre az évszázadok alatt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?