Császár Ákos kapta az Akadémiai Aranyérmet

Hétfőn kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 179. közgyűlése. A megnyitón Sólyom László köztársasági elnök kifejtette, a világban kibontakozott pénzügyi válság mögött egyre égetőbb problémák követel az energiakérdés és az éghajlatváltozás. Magyarországon ehhez a társadalmi bizonytalanság és gazdasági válság társul.

„A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma fontos politikai esemény is, mert a válságban az Akadémia által képviselt értékek, ezen keresztül az Akadémia léte maga politikai jelentőséget nyer” - hangsúlyozta Sólyom. A köztársasági elnök kitért az MTA törvényben rögzített közfeladataira, egyebek közt arra, hogy őrködjön egy alapvető szabadságjog, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága fölött. Feladata a magyar nemzet mint kulturális nemzet egység szolgálata, elő kell segítenie a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosulását. „A magyar nyelv jövőjének ma is létkérdése, hogy az angol mellett a tudományos szaknyelv magyarul is naprakész és teljes legyen, vagyis a világ minden problémáját képes legyen kifejezni” – fogalmazott.

Rövid köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke kiemelte, hogy a közgyűlés mára a szellemi élet jelentős eseményévé vált, és ilyenkor arra is jut idő, „hogy szellemünket ne pusztán a javak megtermelésére használjuk.” Az elnök kitért a különböző évfordulókra is, amelyek mentén eszményeket keresnek tudósok. Mint kifejtette, ilyen Joseph Haydn, a klasszikus bécsi iskola nagy mestere, akiről halálának 200. évfordulója kapcsán emlékezik meg a világ, vagy Kazinczy születésének 250. évfordulója, ahogy Radnóti Miklós születésének centenáriuma is.

Darwin ma is hat

Ilyen alkalom a Darwin-év is. Az angol természettudós munkássága paradigmaváltást jelentett. Egyetlen más tudós sem tudta túlszárnyalni Darwin természet- és társadalomtudományokra, politikára, művészetre, vallásra és filozófiára gyakorolt hatását. Patthy László biológus, az MTA rendes tagja előadásában úgy fogalmazott, Darwin munkássága ma is hat. A professzor rámutatott, hogy az angol természettudós születésének 200. és főműve, A fajok eredete című munka megjelenésének 150. évfordulója kapcsán került ismét a világ érdeklődésének középpontjába. A Magyar Tudományos Akadémia 1872-ben választotta tagjává Darwint, főműve pedig 1873-ban A fajok eredete a természeti kiválás útján, vagyis az előnyös válfajok fennmaradása a létérti küzdelemben címmel jelent meg magyarul.

Patthy szerint a kopernikuszi forradalmat követően a világegyetemről kialakult elképzelések a 19. század közepéig tudathasadásosak voltak. Ebben a világképben ugyanis a Föld és az univerzum élettelen világát természeti törvények irányították, a jelenségeket tudományos magyarázatokkal lehetett értelmezni, ugyanakkor az élőlények eredetére, az élővilág fejlődésére vonatkozóan természetfeletti magyarázatokat fogadtak el. Ennek vetett véget Darwin elmélete bebizonyítva, hogy a fajok kialakulását, az élővilág fejlődését is meg lehet magyarázni természeti törvényekkel.

„Darwin kivételes intellektuális teljesítménye elsősorban abban áll, hogy ő volt az első, aki a véletlen (véletlenszerű variáció) és a szükségszerű (természetes kiválasztás) összjátékának eredményeként értelmezte az evolúciós folyamatot” - magyarázta Patthy László hozzátéve, hogy Darwin műve a modern biológia elindítója, ám elmélete nem csupán a biológiára gyakorolt hatást. A darwini elméletre utaló természetes kiválasztás szókapcsolat gyakran fordul elő szociológiai, filozófiai, közgazdaságtani, matematikai, statisztikai, demográfiai, fizikai tárgyú tudományos folyóiratokban.

A tudós kiemelte, hogy Darwin elmélete ma is hat, mint azt a számszerűsíthető szcientometriai adatok is bizonyítják: a kilencvenes évek közepétől drámaian megugrott a Darwin főművére és a természetes kiválasztásra történő hivatkozások száma. Ez a változás a genomikai forradalommal függ össze. Egyrészt a genomika szolgáltat olyan, korábban elképzelhetetlen mennyiségű információt, mely lehetővé teszi számos, Darwin művében felvetett kérdés, például az előnyös, káros és semleges változások evolúcióbiológiai jelentőségének a megválaszolását. Másrészt az elmélet módszertani segítséget nyújt a genomadatok értelmezésére, így a gének és egyéb, funkcionális szempontból fontos DNS-elemek azonosítására.

Császár Ákos kapta az idei Akadémiai Aranyérmet

A közgyűlésen Pálinkás József átadta az MTA elismeréseit is. Az idei Akadémiai Aranyérmet Császár Ákosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az ELTE Természettudományi Kara professor emeritusának ítélték oda. A tudós az MTA legmagasabb kitüntetését a valós függvénytan és az általános topológia területén végzett, nemzetközileg is elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő tevékenységéért, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Bolyai János Matematikai Társulatban és a Magyar Tudományos Akadémián kifejtett tudományszervezői és közéleti munkájáért részesült a kitüntetésben.

A MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseként 11 kutatót részesített Akadémiai Díjban. Ilyen díjban részesült Dunai László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, Felinger Attila, a kémiai tudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszéke egyetemi tanára, Horváth Dezső, a fizikai tudomány doktora, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Akadémiai Díjat kapott továbbá Kaánné Keszler Borbála, a nyelvtudomány doktora, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék egyetemi tanára, Katus László, a történelemtudomány kandidátusa, a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézete professor emeritusa, valamint Kilényi Géza, az állam- és jogtudományok doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa.

Ugyancsak Akadémiai Díjjal tüntették ki Krisztin Tibort, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete tanszékvezető egyetemi tanárát, Melegh Bélát, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézete tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Toldi Józsefet, a biológia tudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Szervezettani és Idegtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát. Megosztott Akadémiai Díjat kapott Gyulai Gábor, a biológia tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Genetika és Biotechnológiai Intézete egyetemi tanára és Kiss Erzsébet, a mezőgazdaság tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem, Genetika és Biotechnológiai Intézete egyetemi tanára.

Az idei Akadémiai Újságírói Díj kitüntetettjei Babinszki Edit, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos segédmunkatársa, a Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztősége szerkesztője, az Élet és Tudomány folyóirat külső munkatársa, Silberer Vera, a Természet világa Szerkesztősége olvasószerkesztője és Simon Tamás, az Origo Zrt. tudományos rovatvezetője. A 2009. évi Wahrmann Mór-érem kitüntetettje Búvár Géza, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója. A Wahrmann Mór által létesített adományból a Magyar Tudományos Akadémia 1899-től jutalmazta a kereskedelem, az ipar területén elért legnagyobb érdemeket. Búvár Géza az agrárium és az agrárkutatás érdekében végzett támogató tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.