Már a föld felett szétspriccel az esőcsepp
Mandre és kollégái több számítógépes szimulációt végeztek el, amelyekben folyadékcseppek csapódtak be egy szilárd felületre. Kiderítették, hogy egy körülbelül két milliméter széles és másodpercenként pár métert megtevő tipikus esőcsepp a becsapódás előtt néhány százezred másodperccel annyira összenyomódik, hogy maga körül kialakít egy légpárnát. Ezen a párnán következik be ezután az ismert folyamat, miközben a csepp először vékony koronggá lapul, majd jellemző, koronaalakú hullámot csap maga körül, amelyben szétoszlik. Egy olyan felületen, amelynek a súrlódása nagyobb, mint a légpárnáé, ez a hatás valószínűtlenebb lenne - következtetnek a kutatók a szimulációkból.
A légnyomás is nyilvánvalóan fontos szerephez jut, túl alacsony nyomás esetén a csepp inkább amolyan vizenyős palacsintaként terülne szét, mint hogy koronácskát képezne. A becsapódás és szétfröccsenés folyamatát még mindig nem értjük kellő mértékben – összegezte Mandre a New Scientist című szaklapban. Az erről szerzett pontos ismeretek az anyagkutatás szempontjából és praktikus felhasználási területeken, például a konyhai eszközöknél lehetnének hasznosak.