Ágnes
-3 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Nem értik a szakemberek a poloskatömeget

2009.05.30. 12:05
Szúnyog, molylepke, szárnyas hangya, poloska, csípős katicabogár: mind kellemetlen, a nyári-őszi időszakban megjelenő fajok. A fővárosban május elején lezajlott egy nagyobb szúnyoginvázió, és ha nem lesz jelentős áradás, a tavalyihoz hasonlóan a szúnyoghelyzet sem lesz durva. A poloskák viszont vígan terjednek, a szakemberek azonban nem tudják pontosan, miért.

Május elején még forrongott a szúnyoghelyzet, Óbuda-Békásmegyer vezetése felszólította a fővárosi önkormányzatot, hogy haladéktalanul végezze el a szúnyogirtást. Szerintük erre azért volt szükség, mert kezdett "lehetetlenné válni a szabad levegőn tartózkodás". A harmadik kerületiek szúnyogszempontból egyébként a legszerencsétlenebb fővárosiak közé tartoznak a negyedik és a 22. kerületiekkel együtt. Utóbbi kerület horgásztelepéről érkezik a hatóságokhoz a legtöbb panasz.

szunyog

A fővárosban a legutálatosabb szúnyognemzetség a gyötrő, vagy aedes szúnyog, ami ártéren tenyészik. Elszaporodásához az ártérnek tavasszal víz alá kell kerülnie, és a visszavonuló vízből a szárazföldön maradt felmelegedő pocsolyák szükségesek. Ezért azokban a kerületekben gyötörnek a gyötrők leginkább, ahol a Duna nem kiépített kőmederben folyik. Ott ugyanis könnyebben kilép és szúnyogoknak alkalmas pocsolyákat hagy a folyó.

A fővárosban lecsengett a szúnyog

Budapesten körülbelül két hete tetőzött az idei első nagy szúnyoginvázió. Azóta lecsengőben van, de az ország egyéb területein, például a gemenci térségben most kezdődik. „Sikeres volt a szúnyogirtási programunk. Három hete zajlik a földi programunk, amelyben terepjárókról nagy teljesítményű ködgenerátorral dolgozunk, minden hétfőn, kedden és szerdán" – mondta az Indexnek Tajti László, a Közép-magyarországi ÁNTSZ biológusa.

2006-ban a Dunán levonuló árvíz és a visszamaradt pangó vizek miatt hatalmas szúnyoginvázió volt, 2007-ben és 2008-ban azonban elmaradt a nagy tavaszi áradás, és ezért a komolyabb szúnyogroham is. A kártevőkkel foglalkozó szakemberek nem bocsátkoznak jóslatokba arról, hogy az idei nyár milyen lesz. „Ki tudja, milyen lesz az idő? Nagyban függ a szúnyoghelyzet a csapadékmennyiségtől és hőmérséklettől. A folyók partjainál, Szegeden és környékén és a Szigetközben mindig az átlagosnál több szúnyog fordul elő" – mondta Dr. Szlobodnyik Judit, az Országos Epidemológiai Központ munkatársa.

Lakossági megfigyelések szerint a Balatonnál most, vagyis május végén indult az észrevehető rajzás, de ennek ellenére simán elképzelhető, hogy a tavalyihoz hasonló, konszolidált szúnyoghelyzet lesz idén nyáron is, mivel tavasszal nem volt komolyabb árhullám. A poloskaprobléma azonban továbbra is fennáll, mondta Tajti László. A büdös és csípős rovarok többnyire szállodákban, kollégiumokban, közösségi szállásokon okoznak problémát, de a lakásokban is. Május közepén egy hévízi szállodát leptek el.

Poloskaturizmus

„Egyelőre a szakma is csak feltételezésekkel él, hogy miért szaporodtak el a poloskák. Az egyik feltételezés szerint irtószer-rezisztencia lépett fel náluk, vagyis genetikailag csökkent az érzékenységük. A másik elképzelés szerint az egész dolog a csótányirtással áll kapcsolatban. Korábban permetezéssel zajlott a csótányirtás, ami a poloskák elterjedését is gyengíthette. Az új technológia azonban csalétkes gyomorméreggel öli a csótányokat. Ez a nagyon hatékony eljárás gélpöttyök elhelyezését jelenti, amelyeket viszont a poloska nem fogyaszt el. A harmadik ötlet szerint a világméretű turizmus elterjedése is robbanthatta a poloskakérdést, ugyanis táskákban, ruhákban megbújva átkerülhetett a rovar egyik helyről a másikra" – mondja Tajti. Ami Magyarországon poloska, az Ausztráliában az Amerikából hajókon átutazó tűzhangya, Észak-Amerikában és több európai országban pedig a szibériai eredetű harlekinkatica. Mindenhol vannak újonnan terjedő fajok.

poloska

3500 éve élősködik rajtunk

Az ágyi poloska (Cimex lectularius) az ókor óta jól ismert, már Arisztotelész is leírja a Historia Animaliumcímű művében. Egyiptomban, Tell el-Armanaban feltárt sírokban talált példányai azt bizonyítják, hogy ez a rovar legalább 3500 éve élősködik az emberen. A fejlett országokban a második világháborút követően visszaszorult, írja az Országos Epidemológiai Központ tavaly kiadott „Amit az ágyi poloskáról tudni érdemes" című közleménye. A kilencvenes években lehetett újra ágyipoloska-fertőzésről hallani, az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete Entomológiai laboratóriuma 1997 óta jelezte, hogy a meghatározás céljából beküldött vérszívók egyre nagyobb aránya (46-61%) bizonyul ágyi poloskának.

Tajti László elmondta, nem arról van szó, hogy a poloskát nem lehet irtani, csak nehezebb, mint korábban. A kártevőirtók és egészségügyi gázmesterek megszenvednek vele.

Ártalma elsősorban abból ered, hogy a rovar nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. Csípése iránt az emberek érzékenysége különböző, egyesek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont – az ismételt csípésre kialakult immunitás miatt – nem is érzik. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken éri. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek kíséretében.