Csillagtalan sötét felhőt találtak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Szokatlanul hideg és nagytömegű, ám csillagokat még nem tartalmazó sötét felhőt fedeztek fel amerikai csillagászok.
A Mauna Kea tűzhányó tetejére épített, szubmilliméteres tartományban érzékeny távcsőegyüttessel (Submillimeter Array, SMA) nagytömegű csillagok keletkezésének helyeit vizsgálták. A csillagkeletkezés korai fázisának ezek a hideg és sűrű molekulafelhők adnak otthont - ahogy azt a kistömegű, Naphoz hasonló csillagok esetében már sok esetben megfigyelték. A Napnál legalább 8-szor nagyobb csillagok kialakulásáról azonban hevesen vitatkoznak a csillagászok, mert a nagy távolságuk miatt kevés mérés készült a nagytömegű csillagok bölcsőiről, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala.
Dr. Jonathan Swift, a hawaii csillagászati kutatóintézet munkatársa, valamint kollégái ritkaságszámba illő felfedezést tettek. A Sas-köd molekulakomplexében, tőlünk körülbelül 23 ezer fényévre egy nagytömegű, sűrű felhőmagot fedeztek fel, amelynek a Napunknál 120-szor nagyobb a tömege, és mindössze egy Naprendszernyi térfogatba van összezsúfolva. Gyanítják, hogy ez a sűrű, mindössze 18 Kelvin fokos gázanyag legalább egy vagy néhány nagytömegű csillagot produkál majd.
A Tejútrendszer infravörös hátterén sötét filamentumként jelenik meg a nagytömegű, hideg molekuláris felhő, amelynek belsejében nagy valószínűséggel hamarosan beindul a csillagkeletkezés.
A hozzánk közeli csillagkeletkezési helyek (például a Taurus, Ophiuchus molekulafelhők) vizsgálatából már tudjuk, hogy a Naphoz hasonló csillagok a molekulafelhők legsűrűbb helyein keletkeznek, ám a legfontosabb kérdés - hogy a nagytömegű csillagok hasonló folyamatok során jönnek-e létre - máig megválaszolatlan. Az elméletek szerint, ha hasonlóan alakulnának ki, ahhoz mintegy 100 naptömegnyi anyag lenne szükséges mintegy 20 ezer csillagászati egységen belül. A kutatók szerint az SMA segítségével felfedezett sötét felhőmag ilyen, a csillagkeletkezés beindulása előtti fázisban lehet éppen.
A nagytömegű csillagkeletkezés kutatásához a mai legfejlettebb csillagászati eszközökre van szükség, (szub)milliméteres tartományban érzékeny távcsövekre, amelyek a hideg molekuláris anyag sugárzását képesek mérni, de legfőképp az ilyen műszerekből álló távcsőegyüttesre, úgynevezett interferométerekre. Ezek a nagyobb felbontásuknak köszönhetően a távolabb eső csillagbölcsők mélyére is bepillantást nyújtanak.
A Napnál mintegy 8-szor nagyobb tömegű csillagok meglehetősen ritkák, szerepük a világegyetemben azonban annál jelentősebb. Erős ultraibolya sugárzásuknak köszönhetően ionizálják a körülöttük lévő gázanyagot, ezzel visszahatnak a környezetükben zajló csillagkeletkezési folyamatokra. Életük végén szupernóva-robbanás során nehezebb elemekkel dúsítják a csillagközi anyagot, fényük ilyenkor túlragyoghatja akár egy egész galaxisét.
A nagytömegű csillagok hamar és drasztikusan alakítják át eredeti környezetüket, ezért nehezen figyelhető meg keletkezésük korai szakasza. Így a Naphoz hasonló csillagokkal ellentétben rendkívül keveset tudunk fejlődésükről. Nemrégiben azonban azonosították és katalogizálták azokat a molekulafelhőket, amelyek az infravörös égen sötét felhőkként jelennek meg (ún. infravörös sötét felhők - Infrared Dark Clouds, IRDC). Ezek a nagytömegű felhők még nem tartalmaznak születőfélben levő csillagokat, ám jelentős tömegük miatt potenciálisan beindulhatnak belsejükben a csillagkeletkezési folyamatok. Így jó eséllyel feltárhatják előttünk a nagytömegű csillagok keletkezésének legkorábbi fázisát, amely mindeddig rejtve maradt a csillagászok műszerei elől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
