További Tudomány cikkek
A dél-európai, japán, és kaliforniai szuperkolóniákban élő argentin hangyák felismerik egymást; a tudósok szerint azért, mert valójában egyetlen hatalmas családba tartoznak mind.
Az argentin hangya (Linepithema humile) első Dél-Amerikán kívüli szuperkolóniáját Japánban fedezték fel: egy alig 3 négyzetkilométeres területen 45 ezer fészekben a becslések szerint 300 millió dolgozó és egymillió királynő él. A tudósok figyelme ekkor fordult az egyébként Argentínában őshonos faj terjedése felé. 2000-ben bukkantak rá a világ legnagyobb hangyakolóniájának számító mediterrán szuperkolóniára: itt hatezer egy kilométer hosszan húzódó alagútrendszerben a hangyafészkek számát milliós nagyságrendűre becsülik. A fajt a feltételezések szerint az ember terjesztette szét az egész világon, teherhajók rakományaiban keltek át a tengeren, és az őshazájukhoz hasonló éghajlatú területeken mértéktelenül elszaporodtak, kiszorítva az őshonos hangyafajokat.
A tokiói egyetem kutatói Eiriki Sunamura professzor vezetésével a világ különböző tájain levő szuperkolóniák egyedeit vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy valójában ezek mind egyetlen hangyacsalád tagjai. A japán, kaliforniai, és európai szuperkolóniákból vett példányokat először az adott földrészről származó kisebb kolóniák tagjaival eresztették össze. Ahogy várható volt, a rivális fészkekből származó hangyák agresszívek voltak egymással.
A meglepetés akkor következett, amikor az egyes szuperkolóniák tagjai találkoztak: összedörzsölték a csápjaikat, és úgy viselkedtek, mintha egy kolóniába tartoznának. A genetikai vizsgálat, illetve a hangyák kommunikációjában használt vegyületek kémiai elemzése megerősítette, hogy ez valóban így van: a három szuperkolónia tagjai egyetlen hatalmas család tagjai.
Az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen levő argentin hangyák egyébként nem különösebben agresszívek, viszont ahol nagy tömegben megjelennek, ott felborítják az ökoszisztémát. Kaliforniában néhány helyi gyíkfaj kipusztulásáért tehetők felelőssé, és a mezőgazdaságnak is komoly gondokat okoznak azzal, hogy megtizedelik a haszonnövényeket pusztító levéltetvek, atkák, és más paraziták természetes ellenségeit.
Az argentin hangya világhódításának az éghajlat szab határt, ugyanis a faj nem bírja a hideget. Egy másik, szintén szuperkolóniákban élő, és hasonló lendülettel terjeszkedő faj, az invazív kerti hangya (Lasius neglectus) viszont igen. Ez a faj Nyugat-Ázsiából származik, és az első eupai kolóniáit a hetvenes években Magyarországon fedezték fel, azóta pedig fél Európában elterjedtek. Előbb-utóbb a két faj találkozni fog egymással; a tudósok egyelőre nem bocsátkoznak jóslatokba, hogy akkor mi fog történni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
