Nehéz elkapni az új influenzát
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Az új vírus genetikai elemzése és laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy hiányzik belőle a szokásos vírus génállományának egy szakasza, ezáltal kisebb a fertőzőképessége. Az amerikai Harvard Egyetem és az MIT kutatói szerint az új H1N1 vírus felszínén olyan fehérje van, amely nem tud hatékonyan hozzákötődni az emberi légutakban lévő receptorokhoz.
Eközben holland kutatók azt állapították meg, hogy a vírus jól megél az orrban, ami azt jelzi, hogy sokáig keringhet az emberek közt, közben ártalmasabbá válhat.
Mindkét tanulmány arra figyelmeztet, hogy az új vírust folyamatosan nyomon kell követni - mondta Terrence Tumpey, az Egyesült Államok járványügyi központjának (CDC) munkatársa. Tumpey és munkatársai összehasonlították az új H1N1 vírus fertőzőképességét a szezonális H1N1 víruséval. A teszteket vadászgörényeken folytatták le, melyek az emberhez hasonlóan kapják el a betegséget. Az új vírust nehezebben kapták meg egymástól, mint a szezonális influenzát. Ha a görények megfertőződnek az emberi influenzával, általában a ketrec minden lakójának továbbadják, az új influenza vírusa azonban csak hatot fertőzött meg a kilenc állatból. Egy háztartáson belül az influenzás beteg általában a többiek 20-30 százalékát fertőzi meg, az új vírus esetében azonban kisebb lehet az átadási arány
Hibás mutáció
Minden korábbi világjárványt okozó vírustörzs genetikai állományában jelen volt egy bizonyos génszakasz a PB2 jelű génben, ami az új H1N1 vírusból hiányzik. A szakember szerint ennek a genetikai szakasznak a változását nyomon kell követni, mert jelezheti, amikor a vírus a mostaninál nagyobb terjedési sebességre kapcsol. Azt is figyelik a tudósok, hogy az új vírus rezisztenssé válik-e a meglévő vírusellenes szerekkel szemben; eddig egy-egy esetet találtak erre Japánban és Dániában.
Tumpey csapata további mutációt is talált: ez teszi lehetővé, hogy az új H1N1 vírus túléljen a vékonybélben, melyre a szezonális influenza vírusa nem képes. A megállapítás arra is magyarázatot ad, miért van a fertőzötteknek a szokásosnál több emésztőrendszeri panasza, például hányingere vagy hasmenése.
A rotterdami Erasmus Orvosi Központ munkatársai Ron Fouchier vezetésével megállapították, hogy a görényekben a vírus sokáig túlélt és könnyen terjedt. A holland kutatók szerint az új H1N1 vírussal megfertőzött kísérleti állatok kicsit betegebbek voltak és lassabban épültek fel, mint a szezonális H1N1 vírussal megfertőzött görények.