A fű mentette meg a Földet

A Földön uralkodó hőmérsékletet döntően befolyásolja a légkör szén-dioxid szintje, amit nagymértékben befolyásol a kőzetek mállása. A folyamat közben lezajló kémiai reakciók a levegőből szén-dioxidot vonnak el, amely végül vízben oldott karbonát formájában az óceánok mélyére kerül.

Az utóbbi negyvenmillió évben létrejött óriási hegyvonulatok különösen nagy felületet kínáltak a mállásra, és hozzájárultak a szén-dioxid szint csökkenéséhez. A Föld ennek következtében lehűlt. A Yale egyetemen dolgozó  Mark Pagani szerint a legnagyobb hegyláncoknak szinte az összes szén-dioxidot el kellett volna nyelniük akkoriban, amivel fagyasztóládává változtatták volna a Földet.

Ezt valószínűleg a növények segítségével kerültük el. A növények jócskán hozzájárulnak a málláshoz azzal, hogy gyökereik savakat bocsátanak ki, amelyek lebontják a kőzetet alkotó ásványokat. Ám ha kevesebb szén-dioxid van a légkörben, kevésbé nőnek a növények, és minél kevésbé nőnek, annál kisebb mértékben segítik elő a mállást. Így egyre kevesebb szén-dioxid vonódik el a légkörből.

A kutatók kísérletekkel támasztották alá elméletüket: a kísérleti növények alacsonyabb szén-dioxid szint esetén tényleg kevésbé tudták megtámadni a kőzetet. Pagani és kollégái szeritn a csökkenő szén-dioxid szint az erdők fogyatkozásához és a füves területek térnyeréséhez vezetett. A füvek jobban mérséklik a mállást, mint a fák, ennek köszönhetően kevesebb szén-dioxid került ki a levegőből, és a Föld megúszta a szélsőséges lehűlést.

A kutatók szerint a vegetáció változása lehet a hiányzó láncszem, amely magyarázatot ad arra, miért maradhatott többnyire állandó a szén-dioxid szintje a földtörténet nagyfokú geológiai változásai során.