![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Szuperlézer megépítésére pályázunk
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, nagy tudományos jelentőségű kutató szuperlézer lesz, amit összeurópai összefogással építenek meg. A projekt az európai kutatási infrastruktúra stratégiai tervében szereplő jelentős nagyberendezések egyike.
Francia irányítással tizenhárom ország vesz részt a berendezés terveinek kidolgozásában. A berendezés megépítésére szóló helyszínpályázaton Magyarország mellett Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia versenyez, mondta el Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese.
Önmagában egyik pályázó ország javaslata sem elég erős, ezért a pályázókat integrált programjavaslat kidolgozására kérte fel az ELI-programbizottság.
Vlastimil Ruzicka cseh oktatási, ifjúsági és sport-miniszterhelyettes és Lippényi Tivadar közös cseh-magyar javaslat kidolgozásában állapodtak meg. A két ország tudományos és szakmai kompetenciája miatt a magyar és a cseh fél komoly esélyt lát arra, hogy az ő javaslatukat ítélik a legjobbnak októberben.
Benéznek a molekulába
A berendezés építésének 2011-2014-re becsült összköltsége 400 millió euró. Az első jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró. A költségeket az országok önrésze mellett az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozzák.
Az ELI európai kutatási infrastruktúraként közös irányítással, egységes szervezeti keretek között, két központtal - Prága és Szeged - jönne létre. A fejlesztéseket ezen a két helyszínen végeznék, a kutatás több száz tudósnak adna munkát.
A magyar és a cseh fél szerint a nagyberendezéssel a közép-kelet-európai régió felzárkózhat a tudományos világ élvonalához. A beruházás jellegénél fogva húzóerőként hat a kapcsolódó tudományok és az alkalmazási területek fejlődésére, a helyi gazdaság technológiai színvonalára, segíti az innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint hozzájárul további fejlesztések elindulásához.
A sajtótájékoztatón kiosztott ismertető szerint az ELI lesz a világon első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultrarelativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni. Kaput nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók.
Az ELI jelentős hatást gyakorol majd az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem több területére is. A berendezéssel olyan rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének akár a molekulákon belüli elemi folyamatok is.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)