Auguszta
-4 °C
2 °C

Evolúciós teóriát igazol a rudabányai lelet

2009.08.14. 16:40 Módosítva: 2009-08-14 16:40:19
Rudabánya a leggazdagabb és legjobban tanulmányozott lelőhely a kontinensen, eddig 250-nél is több emberszabású került elő 38 év alatt, tíz százalékuk idén.

rudab2

Még egyetlen ásatási szezonban sem került elő ennyi emberszabású majomlelet a 10 millió évvel ezelőtt élt állatok maradványait megőrző rudabányai lelőhelyről - hangsúlyozta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a feltárásokat irányító Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) igazgatója és David Begun, a Torontói Egyetem antropológusprofesszora.

Tizede az idén

Kordos László elmondta, hogy az idei szezonban 25 újabb emberszabású majomlelet került elő. A 38 éve tartó rudabányai ásatások során a mostani leletekkel együtt kétszázötvennél több emberszabású maradványt, köztük öt koponyát tártak fel. A leletek körülbelül 21 Anapithecus egyedtől, valamint 7-8 Rudapithecus egyedtől származnak.

Kordos László megjegyezte, ez látszólag nem sok, ám ha összevetjük, hogy az azonos korból származó más európai lelőhelyekről csupán néhány töredék kerül elő, akkor kiderül, hogy Rudabánya a leggazdagabb és legjobban tanulmányozott lelőhely a kontinensen.

David Begun ismertetése szerint két idei leletnek van rendkívüli jelentősége. Az emberré válás szempontjából lényeges új lelet a Rudapithecus kéztőcsontjainak az előkerülése. A kéztőt a csuklónál hét csontocska alkotja, ezek közül az a kettő, amelyek a hüvelykujj felé vezetnek, össze van forrva. Így van ez az embernél, a csimpánznál és a gorillánál, szemben az ázsiai orangutánnal és más majmokkal, amelyeknél nincs összeforrás.

Az összeforrt csont biztosítja a csukló stabilitását, ami fontos a gorillák és a csimpánzok esetében, amelyek a felső végtagjaikra támaszkodva járnak. A lelet megerősíti azt az elgondolást, hogy az ember, gorilla és a csimpánz közös őse Afrikában alakult ki, majd Európában élt, évmilliókkal később pedig visszatért a fekete kontinensre, ott zajlott le ténylegesen az emberré válás folyamata, és ott alakult ki a csimpánz és a gorilla felé vezető fejlődési vonal.

Átkeltek

"16-16,5 millió évvel ezelőtt földnyelv kötötte össze Afrikát Eurázsiával. Ezen érkezett az ember, a gorilla és a csimpánz közös őse Európába, egyebek között a Kárpát-medencébe, amelyet trópusi, szubtrópusi erdők borították. A rudabányai leletek 10 millió évesek, ám a 7-8 millió évvel ezelőtti üledékrétegekben már nem fedezhető fel nyomuk Európában" - fogalmazott David Begun.

Két elmélet létezik, az egyik szerint ezek az emberszabású majmok kihaltak, a másik elmélet szerint viszont visszatértek Afrikába. Ezt a visszatérést globális klímaváltozás okozhatta, amelynek következtében a trópusi erdők az Egyenlítő környékére húzódtak vissza, az adott ökoszisztémát követték az emberszabású majmok is.

Ez az összeforrt csont evolúciós jelentősége, amely újabb bizonyítékot szolgáltat a második elmélet alátámasztására.

rudab1

Az idei ásatási szezon másik rendkívüli felfedezése az Anapithecus alsó állkapcsának előkerülése, ugyanis tavaly találták egy felső állkapcsot. A tudósok meggyőződése szerint ugyanattól az egyedtől, egy hímtől származhatnak, így rekonstruálhatóvá válik az Anapithecus arca.

Méretbeli különbség

David Begun kitért arra, hogy a lelet egy másik meglepetéssel is szolgált, korábban ugyanis csupán az Anapithecus fogai kerültek elő, amelyek kisebbek, mint a Rudapithecus fogai. Ennek alapján a paleontológusok úgy vélték, hogy az Anapithecus testmérete is kisebb volt. A koponyamaradványok alapján azonban úgy tűnik, hogy nagyjából azonos méretűek voltak.

"Teljesen szokatlan, hogy egy helyen és egy időben két, nagyjából azonos testtömegű, azonos táplálékot, puha gyümölcsöket fogyasztó emberszabású majom éljen" - magyarázta a kanadai paleontológus.

Kordos László a további tervekről elmondta, hogy Rudabánya közelében van Alsótelekes község, amely határában egy gipszbánya található. "Ennek a tetejét ugyanolyan korú és típusú üledékek, meddő rétegek fedik be, mint amilyenekben Rudabányán végezzük az ásatásokat. Tizenöt évvel ezelőtt már végeztem ott ásatásokat, amelyekből kiderült, hogy gyakorlatilag ugyanolyan gerinces maradványok kerülnek elő, mint Rudabányán. Jövőre próbaásatásokat végzünk, és ha azok sikeresnek bizonyulnak, ott tudjuk folytatni" - mondta Kordos László.