A csillagászok már a spájzban vannak

A laikusok persze az internet segítségével is képezhetik magukat, mármint csillagászatból is, ugye, de hiába mondja azt a Google Sky, hogy az NGC 3627 nevű objektum valahol a 12°59'37,9" koordinátán van. Aki éjszaka kiáll a szabad ég alá, legfeljebb a saját fejében talál kékes ködöt, nem odafönt az égbolton.

Egy fokkal jobb a Google Sky mobilos verziója, mert a telefonba épített iránytű segítségével az objektumok helyét is pontosan megmutatja. A mobil mozgatásakor elfordul a kijelzőn lévő csillagtérkép, tehát mindig azok az égi objektumok jelennek meg, amik a valóságban is az adott irányban vannak. Csakhogy a mobil nem átlátszó, vagy a kijelzőt bámuljuk, vagy az eget.

Galileo Galilei óta tudjuk, hogy az űrt távcsővel érdemes kémlelni. Magyarországnak pedig egy csöppet sem kell szégyenkeznie, mert sok az amatőr csillagász, és a legjobb hazai távcsöveket kereső felhívásunkra több tucat levél érkezett. Az egyikben az állt, hogy egy komolyabb digitális fényképezőgéppel is simán lefotózható a Jupiter a holdjai társaságában, ami kezdetnek nem rossz.

A mozsárágyú méretű eszközökkel viszont a mély ég látványosabb objektumairól is jó fényképek készíthetők. Polgár Tibor amatőrcsillagász olvasónk nagyjából egy használt kisautó árát költhette el a felszerelésére. Ebből csak a Schmidt-Cassegrain típusú Celestron C11 távcső körülbelül félmillió forintba kerül, és a precíz mozgatáshoz szükséges mechanika is százezres nagyságrendű. Ez itthon még ritkaság, az USA-ban viszont már átlagosnak mondható, és a szerényebb BKV-s végkielégítésekkel egyenértékű Ritchey-Chrétien típusok állnak az élen.

Persze nem a méret számít, kisebb távcsövekkel is értékes tudományos munka végezhető. Hadházi Csaba amatőrcsillagász például huszonöt éve végez észleléseket 160/1000 Newton típusú távcsövével, éjszaka a változócsillagok fényességét méri, nappal pedig a napfoltokat figyeli. Észlelései az amerikai AAVSO központjába futnak be havonta. Ladányi Tamás pedig két új kettőscsillagot fedezett fel, amiket a neve alatt vettek fel a csillagászati katalógusba.

Sufnituning

Sajnos a több százezer forintos ár nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott műszer hibátlan. Aki például csillagokat szeretne fényképezni, annak a legdrágább kamerán is le kell cserélnie a blokkszűrőt. A gyári fénygyűjtők ugyanis levágják az infravörös fénytartományt, így viszont nem lehet lefotózni a halvány hidrogénemissziót, ami elég nagy baj. A világegyetem lenyűgöző gázködjei ugyanis szűk tartományon sugároznak, és a leggyakoribb a hidrogén-alfa sugárzás.

A csere viszont elég nagy macera, mert csak az első bekapcsoláskor derül ki, hogy a csillagász kidobott-e az ablakon több százezer forintot, vagy lett egy egy infravörösre is érzékeny gépe. Mindezt Rőmer Péter mondta el nekünk, aki a távcsövének 80 százalékát maga építette, csak az optikájának az üvege a gyártó eredeti terméke.

Vannak teljesen magyar gyártmányú távcsövek is, dr. Hegedüs Tibor csillagásznak például a távcsőkészítés a hobbija. A valódi ágyúra hasonlító műszerét a Ferenczi Béla csiszolta, a távcső szerkezetét Almási Csaba építette és Bozsoky János tervezte meg. A távcső nem olyan nehéz, mint amilyennek látszik, fából, könnyűfémből és teflonból készült.

Tuningolt sufni

Meglepően sokan építettek obszervatóriumot a spájz mellé vagy a tetőtérbe, hogy jobb körülmények közt nézhessék az eget. A hozzánk beküldött képek közül a legszebbeket Gencsapátiban, egy családi csillagvizsgálóban készítették, ahol nemcsak a kupola saját építésű, hanem a távcső is egyedi, Newton rendszerű tükrös teleszkóp.

Az amatőrcsillagászat menő dolog, ezért mindenkit arra bátorítunk, hogy legalább egyszer az életében nézzen bele egy komolyabb távcsőbe. Ebben a Magyar Csillagászati Egyesület tud segíteni, sok rendezvényen várják a laikus érdeklődőket.

Az pedig nem nagy titok, hogy az egész éjszakát felemésztő csillagnézés és a szex között pedig több az összefüggés, mint amit egy kis kamasz el tud képzelni.