"A kórházi kezelésre szorulók és halottak száma emelkedni fog ugyan, de a vírus alapvetően ugyanaz lesz, mint amellyel már a nyáron volt dolgunk" - tette hozzá, az AFP francia hírügynökségnek interjút adva.
De a tél után a természetes kiválasztódás már előnyben részesítheti a vírus valamely új törzsét. "Egyelőre a vírus terjed a világban, rengeteg új fiatal megfertőzhető szervezetet találhat. Úgy hogy köszöni szépen, jól megvan, miért kellene megváltoznia" - fogalmaz a professzor.
"De amikor a vírus már a világ egyharmadát megfertőzte - és számításaink szerint ez fog történni - akkor már kevesebb új megfertőzhető embert fog találni. Ekkor kerülnek szelekciós előnybe a mutáns törzsek" - mondta Oxford professzor.
Nagy hiba lenne azt gondolni, hogy amikor túl leszünk az idei influenzaszezonon, akkor elmúlt a veszély - tette hozzá.
Oxford professzor éppen most tért haza Ausztráliából, ahol az orvosokat a sertésinfluenza új vonása aggasztja. Ez pedig az, hogy riasztóan nő az olyan újinfluenzás betegek száma, akik intenzív osztályos kezelésre szorulnak.
Ez egyaránt vonatkozik a rizikócsoportba tartozókra, vagyis a kövérekre, a terhes nőkre és az asztmásokra, valamint az egyébként egészséges fiatal felnőttekre. "Egyik pillanatban még a beteg jól van a normál kórházi osztályon, a következő pillanatban már az intenzívre kell vinni" - magyarázza a brit professzor.
Hasonló aggasztó tendenciát fedeznek fel a járványtani szakemberek más országok adatait elemezve is - teszi hozzá.
A francia Antoine Flahault epidemiológus például azt találta Mauriciuson és Új-Kaledóniában, hogy az új influenza százszor gyakrabban okoz közvetlen légzési elégtelenséget, mint a szokásos szezonális influenza. Az ilyen vírusos tüdőgyulladás általában háromhetes intenzív osztályos kezelést igényel, és a betegek fele marad csak életben.