Megfejtették a Bermuda-háromszögben először eltűnt gépek titkát

A Bermuda-háromszög rejtélye a második világháború után lett világszerte híres, bár a legenda kutatói utólag egy sor XIX. századi esettel, sőt, egészen Kolumbusz koráig visszanyúló tengerésztörténetekkel egészíttették ki utólag a misztikus sztorit. A BBC megbízásából nyomozó újságírók azt állítják, megtalálták az 1948-ban és 49-ben lezuhant két brit utasszállító repülő lezuhanásának valódi okait – ez a két baleset volt a fő oka annak, hogy a legendát felkapta a sajtó, és elterjedt az egész világon.

Az ördög háromszögének is nevezett területen, Florida déli csúcsa, Poerto Rico, és Bermuda szigete között eltűnt gépeket a British South American Airways légitársaság üzemeltette, mindkettő világháborús harci gépből átalakított Avro Tudor IV repülő volt. A London-Bermuda járat akkoriban a világ leghosszabb repülési útvonala volt, félúton le is kellett szállni az Azori-szigeteken tankolni, és így is szinte teljesen elfogyott az üzemanyag az út végére. A járat beindítása után az első három évben 11 súlyos baleset történt, öt repülő zuhant le, és 95 ember halt meg, főként az akkoriban még roppant kezdetleges technika miatt.

Az 1948. januárjában lezuhant gép, a Star Tiger vesztét a nyomozás szerint (persze ezek sem sziklaszilárd tények, hanem a korabeli jegyzőkönyvek, és a pilótákkal folytatott beszélgetések alapján felállított teória) az okozta, hogy egyszerűen elfogyott az üzemanyaga. A gépen a fűtés hírhedten megbízhatatlan volt, és ha meghibásodott, a pilóta a szokásos magasság helyett 2000 láb (600 méter) magasságban repülve óvta a gépet a hidegtől. Ilyen alacsonyan az üzemanyag-fogyasztás megnő, amit tetézett az aznapi erős ellenszél, és az, hogy a gép egyik iránytűje is elromlott, így letért az útvonaláról. Mindez azzal járt, hogy az üzemanyag kifogyott, és a gép ekkor olyan alacsonyan volt, hogy vészjelzést leadni sem volt idő. Mivel az útvonalról is letért, a mentőcsapatok először rossz helyen keresték, így történhetett, hogy semmilyen roncsot és holttesteket sem találtak.

A másik, egy évvel később lezuhant géppel, a Star Ariellel 18 ezer láb (5500 méter) magasságban szakadt meg az összeköttetés, és szintén nem találták meg soha a roncsait. Itt az Avro Tudor IV konstrukciós hibájára gyanakszanak a tragédia okaként: az üzemanyagot a tanktól a motorig vezető cső a pilótakabin fűtésének közelében haladt el. Ha a forró üzemanyag párája egy repedésen keresztül szivárogni kezdett, a fűtést vezérlő kapcsolók környékén egy kis érintkezési hiba miatt bekövetkező szikra berobbanthatta a benzingőzt. Ez magyarázhatta, hogy nem adtak le vészjelzést. A légitársaságon belüli kommunikációs félreértések miatt a mentőcsapatok csak hét és fél órás késéssel indultak el, és nem is találtak semmit.

A két gépen összesen 51-en utaztak, a balesetek után légitársaságok ki is vonták az Avro Tudorokat a forgalomból. A korabeli nyomozások nem találtak semmilyen okot a két gép eltűnésére, és a jegyzőkönyvek a brit repülés történetének legrejtélyesebb, megmagyarázhatatlan eseteiként hivatkoztak a lezáratlan ügyekre. Ezt kapta fel a világsajtó, és indította el a Bermuda-legendát.