Megtalálták a szárnyas őshüllők evolúciójának eddig hiányzó láncszemét
További Tudomány cikkek
- Újabb hosszú távú következményeket találtak a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben
- Reggelig láthatjuk az év legnagyobb szuperholdját – kár, hogy csak illúzió
- Akkora a vízhiány, hogy az már a világ élelmiszer-termelését is veszélyezteti
- Így támasztanák fel a tudósok az erszényesfarkast
- Évszázadokon át kísérte félelem és reszketés ezt a számot
A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendjét alkották, és a késő triász kortól a kréta időszak végéig, a 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti időszakban éltek. Könnyű csontozatuk, és aránytalanul nagy koponyájúk volt. Hegyes fogazattal rendelkeztek, első három ujjuk karomban végződött. A rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj és a mellkasuk között feszült a bőr, izom és más szövetek alkotta szárnyuk. Két alrendjüket különböztetik meg: a késő triásztól a késő juráig élt Rhamphorhynchoideák közé ősi, fogazott állkapcsú, hosszú farkú formák tartoztak. A fejlettebb Pterodactyloidea alrend képviselőinek rövid farka volt, fogazatuk módosult vagy teljesen visszafejlődött. A középső jura idején jelentek meg, és a kréta-tercier kihalási esemény végzett velük a kréta időszak végén.
Az új típusú pteroszaurusz a Darwinopterus modularis nevet kapta a Darwin-év ürügyén: idén ünnepli a világ a brit természettudós születésének 200., valamint legfőbb műve, a Fajok eredete megjelenésének 150. évfordulóját. A szakértők szerint ez a faj szolgáltatja ugyanakkor az első világos bizonyítékot a sokak által vitatott törzsfejlődés típusára, az úgynevezett moduláris evolúcióra, amikor a változások gyorsan következnek be, és a jellemvonások egész csoportjai alakulnak egyszerre át.
A Darwinopterus modularis akkora volt, mint egy varjú, és a jelek szerint köztes helyet foglalt el a primitívebb Rhamphorhynchoidea és a fejlettebb Pterodactyloidea alrend között. Hosszú, hajlékony nyaka volt, és hosszú állkapoccsal rendelkezett, amelyben több sorban helyezkedtek el az éles fogak: ez lehetővé tette a Darwinopterus számára, hogy galambméretű tollas őshüllőkre, a madarak elődeire vadásszon, de étlapján apróbb emlősök is szerepelhettek.
A Darwinopterus modularis 20 egyedének fosszíliáit 160 millió éves kőzetben találták meg, vagyis 10 millió évvel idősebb, mint az ismert madárős Archaeopteryx. „A Darwinopterus felfedezése sokként hatott ránk annak ellenére, hogy mindig feltételeztük: a pteroszauruszok két alrendje között valamilyen átmenetnek kellett lennie. Olyan lényekre számítottunk, amelyek valamelyest rövidebb farokkal rendelkeztek. Ami furcsa a Darwinopterus esetében, hogy a feje és a nyaka a fejlettebb alrendre hajaz, míg a hosszú farka a primitívebbre" - hangsúlyozta David Unwin, a Leicesteri Egyetem paleontológusa.