Fényes sáv ragyog a Naprendszer szélén
Az Ibex űrszonda méréseiből kiderült, hogy a Naprendszer egyáltalán nem olyan alakú, amilyennek korábban gondolták. Az Ibexet körülbelül egy évvel ezelőtt lőtték fel, hogy feltérképezze a helioszférát.
Peremvidék
Napunk a csillagközi anyagban vándorol, de eközben folyamatosan részecskék áramlanak ki belőle - ezt hívjuk napszélnek. Ahol a Naprendszerből kifelé áramló és a befelé törtető részecskék egyensúlyban vannak, ott van a Nap által befolyásolt tér, a helioszféra határa.
A helioszféra mérete és alakja fél évszázada vitatott, és mostanáig csak a Naprendszert elhagyó két Voyager űrszondák nyomaira támaszkodhattunk. Azok ugyanis két különböző helyen, más-más távolságban lépték át a helioszféra határát.
Az Ibex a helioszférába belépő semleges csillagközi részecskéket méri, és a tudósok észrevették, hogy a részecskék áramlása nem mindenhol ugyanolyan. Van egy sáv az égbolton, ahol jelentősen erősebb az áramlás.
Korábban apróbb, fokozatos eltérésekre számítottak a kutatók, de az Ibex talált egy keskeny sávot, amely két-háromszor fényesebb az égbolt többi részénél. A legérdekesebb, hogy a sáv a két Voyager útja közt van, tehát az űrhajók pont elkerülték.
Az most már világos, hogy a helioszféra nem hasonlít egy üstökösre, ahogy korábban gondolták, azaz nincs csóvája. A kutatócsoportok abban egyetértenek, hogy mágneses mezők interakciója befolyásolja a helioszféra alakját, de a helioszféra pontos formájáról, és az azt létrehozó erőkről még vitatkoznak a tudósok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
