Zsuzsanna
-3 °C
3 °C

Shakespeare és a számítástudomány

2009.11.08. 08:06
Ki írta az Erzsébet-kori Anglia ismeretlen szerzőnek tulajdonított egyik királydrámáját, a III. Edvárdot? Közreműködött-e Shakespeare a mű megírásában? Plágium kiderítésére tervezett program segíti az irodalomtörténészeket, s véli úgy, hogy igen.

Régóta keresik a négyszáz éves titok nyitját, s könnyen lehet, hogy számítógépes program fejti meg. Shakespeare részvétele az alkotói folyamatban, társszerzősége nagyjából százötven éve merült fel először, de általában elvetették a lehetőséget. Az első hivatalos igenlő válasz 1997-es: ekkor került be a drámaíró összes művét (1883 óta) egybegyűjtő neves Riverside Shakespeare gyűjteménybe. Nem sokkal később a The Oxford Shakespeare: The Complete Works-be is bevették.

edw3

A rejtély persze azért is ilyen régi, nem tisztázták még teljesen, mert egyes tudósok elvetik, hogy Shakespeare pályafutása e szakaszában együttműködött bárkivel is. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartják. Ugyan nem mondják ki, de sugallják, s igyekeznek alátámasztani filológiai érvekkel: „az ő zsenijének nem volt szüksége ilyesmire. Miért lett volna?” Úgy vélik, a jelenlegi tendencia Shakespeare másokkal is együttműködő szerzőként, s nem magányos géniuszként való bemutatása.

„Szkeptikus vagyok azzal az elképzeléssel szemben, hogy a szerzőség kérdése kimutatható a mai számítógépes technológiával” – jelentette ki Stanley Wells, a legnagyobb angol Shakespeare-kutatócsoport, a Shakespeare Birthplay Trust elnöke.

Nyelvi ujjlenyomatok

Sir Brian Vickers, a London Egyetem Angol-tanulmányok Intézetének Shakespeare-szaktekintélye a dél-holland Maastricht Egyetemen csaló (tanulmányokat némi változtatással, vagy egy az egyben átemelő és saját dolgozatként stb. leadó) diákok lebuktatására fejlesztett Pl@giarism szoftverrel igyekszik kideríteni a Shakespeare 32. életévében, 1596-ban megjelent mű szerzőjének (vagy inkább szerzőinek) személyét. A szerző korai műveiben és a királydrámában használt szókapcsolatokat, kifejezéseket, mondatokat összevetve, arra a következtetésre jutott, hogy a III. Edvárd (The Reign of King Edward III) Shakespeare és a kor egyik legnépszerűbb drámaírója, Thomas Kyd (1558-1594) közös munkája.

Evidenciából indult ki: (színpadi) szerzők gyakran alkalmazzák ugyanazokat a beszédmintákat, s egyfajta nyelvi ujjlenyomatot hagynak műveiken. A program az adott művész ismert munkáiban három vagy több szóból álló mondatokat azonosít. A későbbiekben ezeket az ujjlenyomatokat keresi ismeretlen szerzőnek tulajdonított alkotásokban.

Természetesen főként olyankor, amikor az alkotó személyének azonosításakor az illető neve, esetünkben Shakespeare-é is felmerülhet. Ha kevés, a III. Edvárdnál körülbelül húsz vagy nem sokkal több az egyezés, a szerző nyilvánvalóan más. Ezek az egyezések ugyanis természetesek, véletlenszerűek: a nyelv bizonyos fordulatait, egyes mondatokat, szókapcsolatokat, kifejezéseket gyakorlatilag mindenki használ. Sokat elárulnak a metaforák, szokatlan szókapcsolatok – szisztematikus kapcsolódásoknál egyre gyanúsabb, hogy jó nyomon járunk. A gyanút számok is alátámasztják: az 1596 előtti Shakespeare-drámák és a III. Edvárd között legalább kétszáz szócsoport-, mondat-egyezés mutatható ki.

edw5

Azonosít a plágiumkereső?

Az egyezések négy jelenetből, az egész mű negyven százalékából származnak. A maradék valószínűleg Kyd nevéhez fűződik: legismertebb színpadi darabja, az 1580-as évek közepére datálható (és Shakespeare-re ható) Spanyol tragédia és a III. Edvárd összehasonlító elemzése során Vickers nagyjából kétszáz azonos szókapcsolatot, kifejezést, mondatot talált. Azaz, a királydráma negyven százalékát Shakespeare, hatvan százalékát Kyd írhatta.

edw2

A drámaíró életművével négy évtizede foglalkozó Vickers szerint, „kétszáz egyezésnél szinte biztosak lehetünk. Bárki láthatja, hogy bizonyos jelenetek, nagyon Shakespeare-szerűek. Azt viszont senki, hogy miért vannak olyan strófák, amelyeket biztosan nem ő írt. Egyértelmű a két szerző közti minőségbeli különbség.”