Védettek a prionbetegség ellen a kannibálok
Azok a pápua új guineai falusiak, akik rituálé keretében emberi agyat fogyasztottak, de nem haltak meg kuruban, a kergemarha-kórhoz hasonló emberi prionbetegségben, olyan genetikai mutációt hordoznak, amely megvédi őket - közölték szerdán kutatók.
A szokatlan kannibalisztikus gyakorlat a New England Journal of Medicine (NEJM) című szaklapban megjelent tanulmány szerint az emberi népességben jelen időben zajló evolúcióra utal, de a prionbetegségek kezeléséhez is közelebb vihet.
A kuru valaha szinte minden nőt elpusztított a pápuai falvakban, ahol a temetéseket követő szertartás részeként a nők és a gyerekek megették a halott hozzátartozó agyát.
Simon Mead, a University College London munkatársa kutatócsoportjával megállapította, hogy azok a nők érték meg az idős kort ezekben a közösségekben, akik rendelkeztek egy bizonyos védőgénnel. Azok, akiknél nem volt jelen ez a génváltozat, nagyobb valószínűséggel haltak meg fiatalon kuru betegségben.
A kurut okozó prionok hibás térszerkezetű agyi fehérjék, amelyek képesek a környezetükben lévő, hozzájuk kapcsolódó jó fehérjék szerkezetét is átalakítani károssá. Prionok okozzák a szivacsos agysorvadással járó humán Creutzfeldt-Jakob-kórt és a kergemarhakórt is. A prionbetegségek gyógyíthatatlanok és halálosak, a fertőzött testrészek fogyasztásával kerülnek át másik szervezetbe.
Mead kutatócsoportja 3 ezernél több pápuai génjeit vizsgálta, köztük 709 olyan emberét, akik részt vettek kannibalisztikus halotti szertartáson, 152-en pedig kuru betegségben haltak meg.
A prionfehérjéket kódoló géneket elemezve megállapították, hogy a G127V jelű génmutáció védte az embereket a kurutól. Ez a génváltozat csak azoknál volt jelen, akik ettek emberi agyat, mégsem haltak meg kuru betegségben. A mutációt másutt élő embereknél is keresték a kutatók, ám köztük nem találták ezt a génváltozatot.
Mead úgy véli, hogy a védő génmutáció az evolúciós kiválasztódás következtében maradt fenn.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
