2004. március 2-i indítását követően hatalmas utat tett meg a belső Naprendszerben a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös kutatására indított Rosetta szonda. Végcélja eléréséhez nagy sebesség kell, amit bolygók szoros megközelítésével, úgynevezett hintamanőverekkel ér el. Eddig három ilyen manővert hajtott végre a szonda 2005 márciusában, 2007 februárjában és novemberében. A második alkalommal a Mars, a többi közelítésnél a Föld volt a célpont.
Negyedik alkalommal november 13-án száguldott el a szonda a Föld közelében, alig 2500 kilométeres felszín feletti magasságban. A közelítés során a szonda Java szigetének déli partja felett száguldott el, kezdetben 13,3 km/s sebességgel. Ezen utolsó hintamanőver révén sebessége mintegy 3,6 km/s értékkel nőtt meg, amely immár elegendő, hogy 2014-ben a Jupiter pályájának közelében elérje célját.
Ez az utolsó manőver kritikus fontosságú volt az egész küldetésre nézve, így a közelítés ideje alatt – bár mind a Rosetta keringőegységen, mind a Philae leszállóegységen végeztek megfigyeléseket a Földre és a Holdra vonatkozóan – a szonda irányításával kapcsolatos feladatok élveztek elsőséget. A november eleje óta aktív szonda felvételeket készített a Földről, vizsgálta a magnetoszféra és a légkör jellemzőit, illetve víz jelenléte után kutatott égi kísérőnkön.
A közelítés előkészítéseképpen a szondát már szeptember 8-án aktiválták addigi alvó állapotából, majd lefuttatták a szokásos ellenőrző teszteket a szonda rendszerein és tudományos műszerein, valamint végrehajtották különféle szoftverek frissítését és ellenőrzését is. Ezek a műveletek október elejére fejeződtek be.
A közelítés után ismét alvó állapotba kerül majd a szonda. Ez előtt, és közvetlenül utána egy-egy pályakorrekciót iktathatnak majd be a mérnökök, amennyiben erre szükség lesz, hogy a szonda pályáját az üstökös pályájához igazítsák. Mielőtt végső célját elérné, a szonda útba 2010. július 10-én elszáguld a Lutetia kisbolygó mellett, és tanulmányozza is.