Elkezdődött az évszázad klímakonferenciája
További Tudomány cikkek
-
A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira - A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
Elkezdődött hétfőn Koppenhágában a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású tanácskozásának célja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltása egy új megállapodással.
A 2012-ben lejáró nemzetközi jogi dokumentum helyére lépő új egyezmény kidolgozására a 192 ENSZ-tagállamból csaknem kétezer küldött érkezett a dán fővárosba. Munkájukat több ezer újságíró kíséri figyelemmel, és várhatóan több tízezer tüntető is összegyűlik majd, határozott klímavédelmi intézkedéseket követelve.
Közös cikk
A nyitó napon 45 ország összesen 56 napilapja közös vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetőit, 226 környezetvédő szervezet pedig ugyancsak a tanácskozás startjához időzítve tízmillió aláírást gyűjtött össze egy online petícióhoz, amely bátor fellépést és egy "igazságos, átfogó és kötelező érvényű" szerződés kidolgozását kéri a küldöttektől.
A konferencia bizakodó hangulatban vette kezdetét, miután a csúcsot megelőző napokban az Egyesült Államok, Kína, India, majd vasárnap - a jelentős kibocsátók közül utolsóként - a Dél-afrikai Köztársaság is letette az asztalra javaslatát az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésére.
Lars Lokke Rasmussen, a házigazda Dánia miniszterelnöke a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: eddig már 110 állam- és kormányfő jelezte, hogy személyesen vesz részt a konferencián, ami egyértelmű jele annak, hogy példa nélküli politikai elkötelezettség támogatja a klímaváltozás megfékezését célzó globális erőfeszítéseket.
Connie Hedegaard, a konferencia elnöki tisztét betöltő dán miniszter - egyúttal az Európai Unió klímaügyi biztos-jelöltje - beszédében úgy vélte: a megegyezés kulcsa az, hogy megtalálják a módját a szegény országok anyagi támogatásának a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Mint mondta, magán- és közösségi forrásokra egyaránt szükség lesz, és azt is tisztázni kell, hogy milyen csatornákon juttassák el a pénzt a rászoruló országokhoz.
Alig marad el
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a tanácskozás kezdetére időzítve jelentetett meg egy tanulmányt, amely szerint a klímacsúcs előtt bejelentett nemzeti vállalások alig maradnak el tudomány mai állása alapján minimálisan szükséges szinttől.
"Azok, akik azt állítják, hogy Koppenhágában lehetetlen egyezségre jutni, egyszerűen tévednek" - mondta a tanulmány közzétételekor Achim Steiner, az UNEP igazgatója Koppenhágában.
A UNEP szerint a klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetők, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás, így a tárgyalások során már csak 2 milliárd tonnás differenciát kell áthidalni.
Angela Merkel német kancellár hétfőn üzenetben fordult a küldöttekhez. Üzenetében hangsúlyozta: az emberiség számára létfontosságú, hogy a koppenhágai konferencia sikeres legyen. Berlini szakértők mindezt még határozottabban fogalmazták meg, utalva arra, hogy a csúcs kötelezően sikerre ítéltetett. Merkel szerint a jogilag kötelező érvényű, a konkrét nemzetközi célokat tartalmazó ENSZ-megállapodást a jövő évben - lehetőség szerint az év első felében - mindenképp meg kell kötni.
Az Európai Unió ugyanakkor nem egységes az ügyben: a tagállamok külügyminisztereinek hétfői találkozóján uniós források szerint világossá vált, hogy míg egyes tagországok már most felemelnék az uniós vállalást 20-ról 30 százalékos kibocsátás-csökkentésre, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt.
Mindenképp baj lesz
A klímaváltozás következményeit ecsetelte a konferencián Radzsendra Pacsauri. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője szerint a globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket. A felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka.
Pacsauri figyelmeztette a delegáltakat arra is, hogy még a 2 fokos határ betartása esetén is 0,4-1,4 méter közötti tengerszint-emelkedés valószínűsíthető az évszázad végéig.
Az első nap vége felé szivárgott ki Washingtonban egy hír, amely szerint az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősíti az üvegházhatást fokozó gázokat az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA), helyi idő szerint még hétfőn. Az EPA sajtótájékoztatón hivatalos bejelentést tesz a döntésről - közölték a név nélkül nyilatkozó hatósági források.
Elemzők szerint a döntés kulcsfontosságú az Obama-kormányzat számára, mert a szén-dioxidot és öt további gáznemű anyagot veszélyesnek minősítő határozat alapján akkor is be lehet vezetni a kibocsátás csökkentését előíró szabályokat, ha nem sikerül elfogadtatni a jelenleg a Kongresszus előtt fekvő klímavédelmi törvényjavaslatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
