A fejlődők a fejlettektől várják a megszorítást Koppenhágában
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A fejlődő államok 20-30 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést várnának a fejlettektől. A Természetvédelmi Világszövetség szerint nincs idő vacakolni, mert örökre eltűnnek a fajok a Földről, amivel a tüntetők is egyetértenek, akik eltérítettek egy kicsinyített Földgömböt a pályájáról.
A fejlődő államok a fejlett országoktól 20-30 százalékos kibocsátás-csökkentési vállalást várnak el, egyelőre azonban nem látszanak a jelei annak, hogy a fejlettek vállalásaiból kollektíven kijönne ez a szám - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője hétfőn Koppenhágában az MTI-nek.
Kivonultak
A fejlődő országok egy csoportjának képviselői hétfőn kivonultak az ENSZ koppenhágai klímakonferenciájának hivatalos fórumairól, megszakítva ezzel a tárgyalások menetét.
Faragó Tibor hangsúlyozta: a tárgyalások most érkeztek abba a szakaszba, amikor a fejlődő országok egy jelenős csoportja addig nem hajlandó a 2007–ben megfogalmazott Bali mandátum mentén egy átfogó megállapodásról tárgyalni, amíg a fejlett országok nem tesznek egyértelműbb és ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési vállalásokat a 2020-ig terjedő időszakra.
A vállalás pedig nagyon lassan alakul a fejlett világban, és nem az Európai Unión múlik - mondta el a szakállamtitkár. Hozzáfűzte: gyakorlatilag nincsenek olyan átfogó tárgyalások, amelyeken az összes fejlett állam egyszerre részt venne, és egyeztetné a vállalásokat. Az EU trió svéd vezetéssel tárgyal ugyanakkor országcsoportokkal, és egyenként fejlett országokkal is. Összességében ugyanakkor nem látszik körvonalazódni a fejlettek részéről a 20-30 százalékos kollektív vállalás.
Az Európai Unió számára ez azért kulcskérdés, mert a legalább 20 százalékos kibocsátás-csökkentési vállalást adottnak tekintik, azonban ennek 30 százalékra emelése továbbra is a többi állam vállalásainak függvénye - hívta fel a figyelmet a magyar delegáció vezetője.
Globális megoldás kell
Elmondta: Magyarország az Európai Unióval együtt azt képviseli, hogy csak önmagában a Kiotói jegyzőkönyv alatti megállapodás nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, mivel annak az Egyesült Államok nem részese. Emellett vannak olyan részei a Kiotói jegyzőkönyvnek – például az erdőkezelés vagy az emisszió- kereskedelmi rendszer -, amelyeket az elmúlt évek tapasztalatai alapján javítani kellene, így egy új átfogó megállapodásnak is meg kell születnie Koppenhágában.
Elmondta: a kivonulás ellenére a tárgyalások a színfalak mögött folytatódnak, és még sok részletkérdés van. A fejlődő világ egyre nagyobb készséget mutat arra, hogy kibocsátás-mérséklő intézkedéseket tegyen, azonban ezek nem lennének kötelező jogi érvénnyel bíró számok, és senki nem kéri tőlük, hogy csökkentsék a kibocsátást. Ugyanakkor fontos, hogy amit ajánlanak, azt valamilyen módon rögzíteni lehessen.
A lényeg úgyis az, hogy csökken-e az emberiség összkibocsátása - fogalmazott Faragó Tibor. Ezt pedig csak akkor lehet közösen ellenőrizni, ha nyomon követhetők számszerűen a kibocsátás-csökkentési eredmények. Ezért egyelőre nagymértékű bizonytalanság és bizalmatlanság tapasztalható a tárgyalásokon - értékelte az államtitkár.
Hozzátette: most még nem látszik, hogy sikerül-e az állam- és kormányfők szerdai, csütörtöki megérkezése után megállapodni arról, hogy miként lehetne fél éven belül a Koppenhágában megállapított számokat konkrét szöveggé formálni.
Faragó Tibor elmondta azt is, hogy módosítanák két ad hoc munkacsoport és annak informális csoportjai eddigi munkáját. Az egyik ad hoc munkacsoport a Kiotói jegyzőkönyvvel (AWG-KP), a másik a Bali mandátumnak megfelelően a hosszabb távú teendőkkel és együttműködéssel (AWG-LCA) foglalkozik. Azonosítottak 5 kulcstémát, ahol "politikusibb" vezetőkre kívánják bízni a további háttértárgyalásokat.
Ide tartozó témák a fejlettek újabb kibocsátás-csökkentési vállalásai, de szerepel a fejlődők kibocsátás-mérséklése is, ezenkívül a finanszírozás, és a hosszú távú vízió ügye, amely a 2020 és 2050 közötti teendőket jelenti – ismertette a magyar delegáció vezetője. Ezekről a témákról tehát új koordinátorokkal tárgyalnának, hiszen egyre több állami vezető érkezik. Fontos, hogy itt már az ideológiai viták mellett konkrét szövegtervezetekről egyeztessenek.
A fejlődő országok küldötteinek eddigi nem hivatalos, hétfői nyilatkozataiból az derült ki, hogy a jelenlegi állás szerint két konkrét céljuk van: az egyik a 2012-ben lejáró Kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítása, ami azért volna előnyös számukra, mert ez a nemzetközi szerződés csak a gazdagabb, iparosodott államokat kötelezi a kibocsátás visszafogására. A másik célkitűzés egy új, a Kiotói jegyzőkönyvet kiegészítő egyezmény kidolgozása, amely a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit hangolná össze.
Kipusztulnak, amíg tárgyalnak
A sarki rókákat, a kérgesteknősöket, valamint a koalákat veszélyezteti leginkább az éghajlatváltozás - derül ki
A Természetvédelmi Világszövetség a klímacsúcsra időzített jelentésével próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Mint az a dokumentumból kiderül, a sarki rókákat, a kérgesteknősöket, valamint a koalákat veszélyezteti leginkább az éghajlatváltozás.
"Ez a jelentés ébresztő a kormányok számára, hogy határozott vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére" - mondta Wendy Foden, a beszámoló egyik szerzője. "Egyszerűen nincs több időnk az elnyúló politikai játszadozásokra. Komoly vállalásokra van szükségünk, méghozzá most" - tette hozzá a szakember.
Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett 10 növény- és állatfaj között található még a beluga (fehér delfin), a bohóchal, a császárpingvin, a tegezfa (aloé), a gyűrűsfóka, a lazac, illetve az agancskorall.
A sarkvidékeken élő állatokat különösen a jég olvadása fenyegeti - mutat rá az IUCN-jelentés. A gyűrűsfókák például még északabbra szorulnak, mert csak ott találják meg a jégtáblákat, amelyek az utódok felneveléséhez kellenek. Az Antarktiszhoz kötődő császárpingvinek ugyanezzel a gonddal küszködnek a déli féltekén. A tenger jégtakarója ott is visszahúzódóban van, ez pedig megnehezíti a párzást és a kölykök felnevelését. A jég visszahúzódása miatt kevesebb a krill is, pedig a tengeri gerinctelen fontos szerepet játszik a tengeri táplálékláncban.
Az arktiszi fehér delfint kétszeresen is veszély fenyegeti: egyfelől az emberek és a hajók benyomulása miatt kevesebb zsákmányt talál, másfelől a gáz- és olajszennyezések életterét is veszélyeztetik.
A károk a trópusi vidékeken is tetten érhetők, az óceánok emelkedő hőmérséklete a korallok létét és színét fenyegeti. A korallokra a tengerek szén-dioxid általi "elsavanyodása" is veszélyt jelent.
Egyre több előállított
A tárgyalások közben a Climate Justice Action (kb. akció az éghajlati igazságosságért - CJA) elnevezésű hálózat felhívására nagyjából háromezren gyűltek össze hétfőn délután a dán főváros központjában. A rohamrendőrök azért oszlatták fel a tömeget, mert tüntetők kiszakítottak a talapzatából egy földgömböt, amelyet a konferencia alkalmából helyeztek el a belvárosban, és a hatalmas golyót elkezdték görgetni a parlament épülete előtti téren - közölte egy hatósági szóvivő.
A konferencia idejére a dán parlament emelte a közrend elleni bűncselekmények büntetési tételeit, és kibővítette a rendőrség jogait. A megszigorított szabályok alapján a dán rendőrség "megelőző jelleggel" bárkit őrizetbe vehet 12 órára.
Szombaton egy tömegdemonstráción közel ezer embert állítottak elő. Másnap, miután legtöbbjüket szabad lábra helyezték, a rendőrség hivatalosan bocsánatot kért, amiért az őrizetbe vett tüntetőknek órákig megbilincselve kellett ülniük a fagyos földön.
A dán ügyvédek szövetsége szerint az észak-európai ország jogtörténetében példa nélküli szigorítások veszélyeztetik a jogállamot. A szervezet tájékoztatása szerint több mint hatszáz lefogott, majd szabadon engedett tüntető perre készül a hatóság ellen, nézetük szerint alaptalanul kriminalizálták őket, és megsértették emberi jogaikat. A rendőrség a hétfő délutáni tüntetés előtti állás szerint az 1226 őrizetbe vett tüntető közül csupán 21 ellen kíván eljárást indítani.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
