Megtalálták a neandervölgyi kozmetikumait
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A neandervölgyi ember ötvenezer évvel ezelőtt már alkalmazta a testfestést, az erre vonatkozó bizonyítékokat a Bristoli Egyetem kutatói tárták fel Spanyolországban. A leletről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában számoltak be a tudósok.
A kutatók a dél-spanyolországi Murcia tartományban két régészeti helyszínen fedezték fel azokat a kagylókat, amelyeket festékek kikeverésére és tárolására alkalmazott a neandervölgyi ember.
A sötét színű barnakő (piroluzit, mangánoxid) darabkáit, amelyeket a neandervölgyi ember testfestésre alkalmazhatott, korábban már Afrikában is felfedezték. "A mostani lelet viszont az első meggyőző bizonyíték, hogy kozmetikumként alkalmazták ezt a mangánércet" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Joao Zilhao, a Bristoli Egyetem régészprofesszora.
Nagy tömbökben leltek sárga festékre, amelyet a kutatók szerint a neandervölgyi ember alapozóként alkalmazhatott. Találtak vörös színű port is, amelyhez valamilyen ásvány fekete csillámait keverték hozzá. Némely élénk színekben pompázó festett kagylót ékszerként használhattak.
A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis ugyan néhány évezredig egymás szomszédságában élt Európában, a leletek tízezer évvel megelőzik a modern ember érkezését a kontinensre. Mindeddig a tudósok azt feltételezték, hogy csupán a modern ember alkalmazta a testfestést díszítésként vagy rituális célokból. Mint a kutatók tanulmányukban rámutatnak, a leletek mindörökre száműzik a köztudatból a neandervölgyi ember korlátozott szellemi képességeiről vallott nézeteket.
"A neandervölgyi ember képes volt a szimbolikus gondolkodásra" - mutatnak rá a cikk szerzői.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa egyetért bristoli kollégái végkövetkeztetésével, miszerint a neandervölgyi embert semmiképp sem lehet ostobának tártani, erre utaló bizonyítékok sokasága került elő az elmúlt évtizedben.
"A köztudatból ugyanakkor nagyon nehéz kiiktatni a brutális neandervölgyi emberről kialakult képet. A randalírozó futballhuligánokat, vagy a reakciós nézeteket valló politikusokat is a neandervölgyi jelzővel illeti sokszor a média" - mondta Chris Stringer professzor.
A neandervölgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Mivel a neandervölgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
