Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

DNS-t rabol az algától a tengeri csiga

2010.01.13. 12:56
Félig állatként, félig növényként viselkedik, az elfogyasztott élőlények DNS-ét beépíti saját magába, és így új képességekre tesz szert, amivel táplálék nélkül is életben marad hónapokig. Ez nem egy szörny valami sci-fi horrorfilm ből, hanem egy csiga, ami egész Észak-Amerikában él, és különleges tulajdonságaira most jöttek rá a tudósok.

A zöld tengeri csiga (Elysia chlorotica) Észak-Amerikában Floridától Új-Skóciáig megtalálható (bár jellemzően inkább északon érzi jobban magát), sós vizű mocsaras területeken él. A tampai University of South Florida egyetem kutatói húsz éve vizsgálják az állatot, és most léptek felfedezéseikkel a tudományos közvélemény, illetve a Society for Integrative and Comparative Biology társaság konferenciája elé. Ezek szerint a zöld csiga talán a legkülönlegesebb élőlény a Földön: állat, de egyben növényként is viselkedik, és képes DNS-t rabolni a táplálékául szolgáló algákból.

Zöld tengeri csiga (forrás: livescience.com)
Zöld tengeri csiga (forrás: livescience.com)

Ilyen tulajdonságot még egyetlen élőlénynél sem tapasztaltak a tudósok, ez az első többsejtű állat, ami képes a fotoszintézisre és a klorofill termelésére. A két-hátom centisre megnövő, hermafrodita lényeket egy akváriumban vizsgálták, ahol kiderült, hogy ha nem kapnak semmiféle élelmet, de napi 12 órán keresztül napfénynek vannak kitéve, képesek közvetlenül a fény energiáját felhasználva életben maradni, pontosan ugyanúgy, mint a növények, fotoszintézissel. Az állatok hónapokon keresztül életben maradtak így, táplálék nélkül, fotoszintetiztálva.

A további vizsgálatok kiderítették, hogy a csiga géneket, illetve a kloroplasztisznak nevezett, a fotoszintézist intéző sejtszerveket rabol az elfogyasztott algákból, és ezeket felhasználva tudja előállítani a klorofillt. Radioaktív nyomkövető használatával azt is bebizonyították, hogy a klorofill nem az algáktól származik, hanem valóban a csiga állítja azt elő a napfény segítségével.

A csigák az utódaikra is átörökítik a fotoszintézis képességét, de ha azok nem jutnak elég algához, amiből feltölthetnék a kloroplaszt-készletüket, ez a tulajdonságuk elvész. A tudósok most azon dolgoznak, hogy megfejtsék, hogyan választja ki a csiga, hogy az alga DNS-ének pontosan melyik részére van szüksége, és hogyan építi azt be a saját szervezetébe.