Edina
-12 °C
-3 °C

DNS-t rabol az algától a tengeri csiga

2010.01.13. 12:56
Félig állatként, félig növényként viselkedik, az elfogyasztott élőlények DNS-ét beépíti saját magába, és így új képességekre tesz szert, amivel táplálék nélkül is életben marad hónapokig. Ez nem egy szörny valami sci-fi horrorfilm ből, hanem egy csiga, ami egész Észak-Amerikában él, és különleges tulajdonságaira most jöttek rá a tudósok.

A zöld tengeri csiga (Elysia chlorotica) Észak-Amerikában Floridától Új-Skóciáig megtalálható (bár jellemzően inkább északon érzi jobban magát), sós vizű mocsaras területeken él. A tampai University of South Florida egyetem kutatói húsz éve vizsgálják az állatot, és most léptek felfedezéseikkel a tudományos közvélemény, illetve a Society for Integrative and Comparative Biology társaság konferenciája elé. Ezek szerint a zöld csiga talán a legkülönlegesebb élőlény a Földön: állat, de egyben növényként is viselkedik, és képes DNS-t rabolni a táplálékául szolgáló algákból.

Zöld tengeri csiga (forrás: livescience.com)
Zöld tengeri csiga (forrás: livescience.com)

Ilyen tulajdonságot még egyetlen élőlénynél sem tapasztaltak a tudósok, ez az első többsejtű állat, ami képes a fotoszintézisre és a klorofill termelésére. A két-hátom centisre megnövő, hermafrodita lényeket egy akváriumban vizsgálták, ahol kiderült, hogy ha nem kapnak semmiféle élelmet, de napi 12 órán keresztül napfénynek vannak kitéve, képesek közvetlenül a fény energiáját felhasználva életben maradni, pontosan ugyanúgy, mint a növények, fotoszintézissel. Az állatok hónapokon keresztül életben maradtak így, táplálék nélkül, fotoszintetiztálva.

A további vizsgálatok kiderítették, hogy a csiga géneket, illetve a kloroplasztisznak nevezett, a fotoszintézist intéző sejtszerveket rabol az elfogyasztott algákból, és ezeket felhasználva tudja előállítani a klorofillt. Radioaktív nyomkövető használatával azt is bebizonyították, hogy a klorofill nem az algáktól származik, hanem valóban a csiga állítja azt elő a napfény segítségével.

A csigák az utódaikra is átörökítik a fotoszintézis képességét, de ha azok nem jutnak elég algához, amiből feltölthetnék a kloroplaszt-készletüket, ez a tulajdonságuk elvész. A tudósok most azon dolgoznak, hogy megfejtsék, hogyan választja ki a csiga, hogy az alga DNS-ének pontosan melyik részére van szüksége, és hogyan építi azt be a saját szervezetébe.