Meg kéne menteni az ISS-t

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) vezetője, Jean-Jacques Dordain szerint órási vétek lenne 2020 előtt pusztulni hagyni az űrállomást. Ugyanis csak akkor várható, hogy a tudósok belekezdjenek hosszabb kísérletekbe, ha garantálni lehet nekik, hogy be is tudják fejezni azokat. „Hogyan nyerjük meg a legjobb tudósokat, ha azt kell mondanunk nekik, hogy Isten hozta önöket az állomáson, de jobb ha sietnek, mert az nemsokára elég a légkörben?” - mondta Dordain. Márpedig az ISS várható elkészülte és megsemmisülése közti 3-4 év nem tűnik túl soknak.

Pénz kell

Az űrállomás egyedülálló közeg, mert itt a súlytalanság állapotában tudnak rendszereket és folyamatokat elemezni a kutatók. Kiváló kutatási terület ez különféle betegségek, degeneratív elváltozások és fertőzések tanulmányozására is. Ugyanakkor Dordain szerint az ilyen kísérletekhez idő, amihez meg pénz kell: az öt üzemeltetőnek, az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, Japánnak, Kanadának és Oroszországnak meg kéne egyeznie a program folytatásáról.

Ennek a legnagyobb akadálya Amerika, azon belül is Barack Obama új űrprogramja lehet, aminek keretében új űreszközök kifejlesztésére költi a NASA költségvetése jelentős részét. Ezeknek a programoknak a végső célja az új űrkapszula kifejlesztése mellett a Hold, és egy nap talán a Mars elérése, így azonban kevés pénz maradna az ISS működtetésére.

A hosszabbításról először idén tárgyalnak majd Japánban, ahol tisztázódhatnak is az álláspontok. Az EU ugyanakkor döntést sürget, mert mint mondta, időre van szükség a költségvetés összeállítására és a megfelelő, élettartam-növelő berendezések kifejlesztésére, valamint dönteni kell arról is, hogy milyen eszközzel jutnak majd el az űrhajósok 2015 és 2020 közt az állomásra. Az űrrepülők 2010-es nyugdíjazása után jó pár évig csak a Szojuz marad, mint szállítójármű, 2015 után azonban már rendelkezésre állhat a NASA fejlesztés alatt álló Orion űrhajója is.

Olcsóbb lesz

Az ESA mindenesetre bizakodó: az ISS rövidesen elkészül, nem lesznek további építési költségek, ugyanakkor az utolsó modul felvitelével a kutatási lehetőségek is kibővülnek, az űrállomás tehát jóval olcsóbb lesz és több mindenre lehet majd használni.

Ugyanakkor további költségcsökkentések is elképzelhetők: az EU szerint a jelenlegi négy, 24 órában működő irányítóközpont helyett kettő-kettő, 12 órán át működő is elég lenne.

A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy nem kell mindig hat főnek tartózkodnia az ISS-en: amikor a kísérletek beérik kevesebbel, tovább lehet spórolni. Be lehetne vonni új partnereket is, bár arról nem beszélt Dordain, hogy pontosan kikre gondolt.

Az ISS-t egyébként 1998-ban kezdték építeni, legénység 2000 óta van fent, várhatóan idén még négy modult visznek fel az űrrepülők. Az utolsó alkatrésznek 2011 végén kell megérkeznie, a Nauka-modult már egy orosz Proton-M emeli a magasba. Az űrállomás teljes tömege eléri a 350 tonnát, hossza 73, szélessége 109 méter, belső tere a 373 köbmétert, ami körülbelül egy átlagos belmagasságú, 140 négyzetméteres lakásnak felel meg. A pontos működtetési és üzemeltetési költségekről nincsenek hírek, de az könnyen meghaladhatja a 100 milliárd eurót, azaz a teljes magyar GDP felét.