Planktonevő óriás uralta az ősi tengereket
A történelem előtti tengerekben hemzsegett egy óriási, 9-12 méteres planktonevő hal, a Leedsichthys, amely a dinoszauruszokkal egy időben halt ki.
Glasgowi, oxfordi és amerikai kutatók azonosították a 172 millió és 66 millió évvel ezelőtti időszakban élt hal fosszíliáit. A tudósok szerint a halóriás lehet a hiányzó láncszem a halak, az emlősök és az óceáni ökorendszerek evolúciójában – írja a BBC hírportálja. Korábban a Leedsichthyst a paleontológusok egy izolált planktonevő óriásnak, az evolúció egy anomáliájának tekintették a dinoszauruszok korából. Az óriáshal kihalása és a modern kori planktonevők megjelenése között azonban sok millió éves szünet volt.
„A jelenkori planktonevő óriások, amelyek napjaink óceánjait népesítik be, a legnagyobb gerinces állatok közé tartoznak. Előttük azonban csupán egyetlen állat töltötte be ezt a szerepet, a jura időszakban élt óriáshal, a Leedsichthys. Furának tűnt az a tény, hogy a hozzá hasonlatos lények évmilliókon át hiányoztak az üledékes kőzetekből. Az áttörés akkor következett be, amikor a Leedsichthyshez hasonlatos halak fosszíliáit leltük meg, de sokkal fiatalabb kőzetekben” – fogalmazott Jeff Liston, a Glasgowi Egyetem kutatója.
Leedsichthys egy búvárhoz képest (forrás: dinosaurpicturesonline.com)
Ezek a leletek arra utaltak, hogy óriási planktonevő halak sokkal tovább léteztek, mint azt korábban vélték. E felismeréstől vezérelve a paleontológusok különböző múzeumok gyűjteményét vizsgálták át, és számtalan olyan, a világ különféle szegletéből előkerült fosszíliára bukkantak, amelyeket korábban tévesen osztályoztak. Így például a legjobb állapotban fennmaradt fosszíliát, amely Kansasban került elő, a ragadozó kardhal maradványának vélték. Amikor a csapat tagjai elkezdték megtisztítani a koponyát, kiderült, hogy a lény teljesen fogatlan volt, viszont szájpadlásán hosszúkás csontlemezkék, szilák kiterjedt hálózatát fedezték fel, amely arra szolgált, hogy a mikroszkopikus planktonokat nagy mennyiségben kiszűrjék a vízből. A kutatók ezt a 4-5 méteres lényt Bonnerichthysnek nevezték el annak a kansasi családnak a tiszteletére, amely a fosszíliát megtalálta.
„Csak miután ezek a halak eltűntek a tengerek ökorendszeréből, kezdték átvenni a szerepüket emlősök és porcogós vázú halak” – mutatott rá Jeff Liston, aki szerint e kutatások révén jobban megértik a tudósok a biológiai termékenység mikéntjét a jelenkori óceánokban, és rálátásuk lesz arra, hogyan változott ez az évmilliók során. A kutatások eredményeit a Science című tudományos folyóiratban publikálták.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
