Újszülöttek véréből épült a titkos DNS-adatbázis

2002-ben a texasi Egészségügyi Szolgálat  (DSHS) szerződést kötött a texasi A&M Egyetemmel, hogy orvosi kutatások céljából újszülöttektől származó vérmintákat tárolhasson az egyetem falai között. Ez évente közel nyolcszázezer mintát jelentett. A DSHS nem kérte ki a szülők engedélyét a vérminták begyűjtéséhez, amiből aztán jogi vita is kerekedett. A pereskedés 2009-ben megegyezéssel ért véget.

A Texas Tribune azonban kiderítette, hogy ez az eset nagyobb jelentőségű annál, mint azt sejteni lehetett. Kiderült, hogy a texasi DSHS 2003 és 2007 között 800 név nélküli vérmintát szállított át az amerikai fegyveres erők DNS- azonosító laboratóriumába, hogy ezzel is segítse a titkos adatbázis létrehozását.

Eltűnt személyek, halott ügyek

Az ügyre akkor derült fény, amikor a Tribune kérelmére irattári dokumentumokat juttattak el az újságnak, és ezek között szerepelt a DNS-program leírása is. A dokumentum alapján úgy tűnik, hogy a minták begyűjtésének célja egy olyan országos, vagy akár nemzetközi szintű adatbázis létrehozása volt, amivel állítólag az eltűnt személyek felkutatását és a halott ügyek lezárását könnyítették volna meg.

Jim Harrington polgárjogi ügyvéd, aki 2009-ben öt texasi szülő kérésére keresetet nyújtott be az engedély nélkül begyűjtött vérmintákkal kapcsolatban, most azt vetette fel a Texas Tribune-nek, hogy a DSHS azért állapodott meg peren kívül a szülőkkel, hogy elkerüljön egy olyan bírósági tárgyalást, amely során kiderülhet a DNS-adatbázis létezése.

A Texas Tribune megszerezte az A&M Egyetem és az amerikai kormány közötti levelezést, amelyből kiderül, hogy a mintákat nem csak eltűnt személyek felkutatására használták volna. Az egyetem szerette volna bevonni a sajtót is az ügybe, de a kormány kérésére végül ez nem történt meg.

Mi lehetett az oka annak, hogy titkolták a DNS-adatbázis létezését? A Texas Tribune szó szerint idézte az egyik egészségügyi tisztviselő álláspontját:

„A magánszféra genetikai vonatkozásai komoly etikai problémákat vetnek fel. A legtöbb esetben szükség van a véradó engedélyére a minták felhasználásához, mi pedig igyekszünk a mintákhoz tartózó személyek kilétét titokban tartani. Egy sajtóközlemény nagy valószínűséggel csak negatív reklámmal járna.”

A negatív reakcióktól való félelem indok lehet a titoktartásra. Egy nemrég közreadott tanulmány szerint például a név nélküli DNS-mintákból is könnyedén kideríthető a mintához tartozó személy kiléte. A DSHS azonban olyan mintákat szállított át a kormánynak, amelyek csupán mitokondriális DNS-t tartalmaztak, ezekből pedig szinte lehetetlen kideríteni a minta eredetét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!