Mikroorganizmusok képesek aranyat permetezni a halottak hajára
További Tudomány cikkek
Az elhunytak haján talált fémek segítségével reméltek megoldani különböző haláleseteket, így Bonaparte Napóleon arzénmérgezését, ám amerikai kutatóknak most sikerült kimutatniuk, hogy a mikroorganizmusok képesek aranyat, esetleg más fémeket permetezni a tetemek hajára, megtévesztve ezzel az igazságügyi orvosszakértőket és a régészeket.
A haj a talajban legjobban fennmaradó emberi szövetek egyike, következésképpen a több évszázados vagy évezredes leletek elemzése nem csupán a bűntényekről árulkodik, hanem ókori civilizációkról is. Így a gyermekmúmiák hajelemzése derített fényt arra, hogy a chilei Chinchorro-kultúra népe arzénnal szennyezett vizet fogyasztott 6800 évvel ezelőtt. Ez a folyamatos mérgezés vezetett az igen magas gyermekhalandósághoz: a mélységes gyász pedig arra késztethette az elkeseredett szülőket, hogy valamilyen módon megőrizzék a csöppségeket, amiknek nyomán megszületett a világ legkorábbi ismert mumifikálási eljárása – írja a LiveScience tudományos hírportál.
A talajban rengeteg a mikroorganizmus, ezek némelyike képes összegyűjteni vagy szétpermetezni a földben található fémeket, hogy semlegesítsék ezek esetleges kártékony hatását a baktériumokra. Ily módon téves eredményeket adhat a hajelemzés: az egyik legkomolyabb ellenérv, hogy a talaj mikroorganizmusai behatolhatnak a hajszálakba, és különféle vegyületeket rakhatnak le bennük. „Embereket ítéltek el és végeztek ki hajelemzés alapján” – hangsúlyozta Otto Appenzeller, az albuquerque-i Marathon Clinics Research Foundation kutatója, aki saját hajmintáit inkubálta hat hónapon át ausztráliai aranybányában vett talajban.
A kísérletek némelyikében a földminták Cupriavidus metallidurans baktériummal voltak szennyezettek; ez a mikroorganizmus a nehézfémeket tartalmazó talajban érzi jól magát, a mérgező aranyvegyületeket fémmé redukálva. Mint a kísérletek során bebizonyosodott, a Cupriavidus metallidurans nélküli talajmintában nem növekedett meg a haj aranytartalma, ugyanakkor drámai módon megemelkedett a baktérium jelenlétében. „Kísérletes úton szerzett bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy egy baktérium arannyal szennyezheti a hajmintákat” – hangsúlyozta Appenzeller.
Ebből következik, hogy a baktériumok más fémekkel is szennyezhetik a tetemek haját. „A talajban száznál több különböző olyan baktérium található, amely rezisztens az arzénnal szemben. Ennek az az egyetlen módja, hogy az arzént valamilyen váladékkal vonják be, amely izolálja a mérget a környezettől” – magyarázta a kutató.
A kutató szerint a jövőben, ha a tetemek hajmintáit elemzik, keresni kell a mikroorganizmusok váladékát, vagy genetikai vizsgálatokkal kimutatni a jelenlétüket. Az elemzés előtt el kell majd távolítani a haj külső rétegét, hogy a szakértők valós képet kapjanak az elhunyt anyagcseréjéről, és arról is, hogy milyen esetleges mérgezés végzett vele. Az amerikai kutatók eredményeikről a PLoS ONE nemzetközi tudományos portálon számoltak be.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
