További Tudomány cikkek
-
Megváltozik az agy az olvasással - Úttörő long-Covid-tanulmány készült a Szegedi Tudományegyetemen
- Megtalálták az antibiotikum-rezisztens baktériumok „Achilles-sarkát”
- Már nem jelent előnyt a pályán a magyar válogatott szerelése
- Kemofóbok, szevasztok! Az alkimisták már a konyhában vannak, és rotyogtatnak
Zsiráfborjú született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A budapesti zsiráfcsapat legifjabb tagja szerdán este, hat óra hat perckor után jött a világra. A kicsi és a Santana nevű anyaállat a zsiráfoknak otthont adó létesítmény elkülönítő istállójában kapott helyet. Bár az állatok nyugalma érdekében ez az istállószárny a héten még biztosan zárva lesz, az elkülönítőre néző betekintő ablakon át a közönség már láthatja az újszülöttet.
Fotók: Bagosi Zoltan
A kicsi – zsiráfszokás szerint – nem sokkal megszületése után lábra is állt. 20:38-kor sikerült megtalálnia az emlőket, és ezután hat percen át kortyolta az anyatejet. A 170 cm-es újszülött minden jel szerint teljesen egészséges, és az anyának is van elegendő teje az utód táplálásához. Azt még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy milyen nemű a jövevény.
Santana, a 14 éves anya a csehországi Liberecből került Budapestre egyéves korában. Az elmúlt években már világra hozott két utódot. Az elsőt (a 2001-es születésű Samburut) mesterségesen kellett felnevelni, a másodikat (2002-ben született Saka) viszont teljesen önállóan gondozta.
Az apaállat, Jonas, jóval fiatalabb az anyánál: 8 éves, és hat évvel ezelőtt Dániából érkezett a magyar főváros állatkertjébe éppen azzal a céllal, hogy az újabb zsiráfgeneráció nemzőapja legyen. Az ivarérettséget Jonas ugyan már három éve elérte, mostanáig kellett várni, hogy az első utódja megszülessen. A kicsi világra jövetele így azt is jelenti, hogy a zsiráfbika tenyészállatként beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Érdekes megfigyelés, hogy Jonas kifejezetten érdeklődik utódja iránt - a korábbi zsiráfbikáknál általában azt tapasztalták a gondozók, hogy a kicsi nem különösebben keltette fel az apaállat érdeklődését.
A zsiráfok vemhessége átlagosan 457 nap, az azonban a mostani esetben kérdéses volt, hogy a vemhességi időt pontosan mikortól is kell számítani. A gondozók több párzást is megfigyeltek, ráadásul ezek között olyan is akadt, amelyre – az utólagos számítás szerint – már a vemhesség ideje alatt került sor.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként 1868 óta élnek zsiráfok, az első állatot még Ferenc József ajándékozta, Erzsébet királyné közbenjárására. London (1838), Párizs (1852) és Bécs (1858) után a budapesti volt a negyedik állatkert, ahol zsiráfborjú született 1868-ban, és Budapesten sikerült állatkerti viszonyok közt először szaporítani a zsiráf Kenyában honos alfaját, a masszai zsiráfot (ez 1934-ben történt). Az elmúlt másfél évszázad alatt összesen 25 zsiráfborjú látott napvilágot Budapesten.
A jelenlegi állomány öt állatból áll. Az újszülött, valamint a szülők mellett két fiatal nőstény is a csapat tagja. Ez a két állat, Ingrid és Sandra 2007-ben született, és a prágai állatkertből kerültek Budapestre. Valamennyi egyed a zsiráfok Uganda, Szudán és Kenya területén őshonos, Rothschild-zsiráfnak, illetve Uganda-zsiráfnak nevezett alfajához (Giraffa camelopardalis rothschildi) tartozik. Ebből az alfajból a világ állatkertjeiben összesen 420 egyed él.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
