Megfejtették a hermafrodita tyúkok rejtélyét

A skóciai Roslin Institute kutatóintézet tudósai a madaraknál előforduló gynandromorfizmus kutatása közben tettek meglepő felfedezéseket. A leggyakrabban pókoknál, pillangóknál és rákoknál megfigyelt jelenség a háziszárnyasoknál elég ritka: átlagosan tízezer tojásból egy olyan csirke kel ki, aminek a teste egyik fele tyúk, a másik kakas. A zavarba ejtő külsejű állatok előfordulásáról évszázadokra visszamenőleg sok feljegyzés akad, mivel a babona a boszorkányokhoz kapcsolta őket, így általában élve elégették az ilyen féltyúk-félkakasokat.

Az emlősöknél, így az embernél is, a hormonok irányítják a sejtek fejlődését, és szabályozzák a másodlagos nemi jellegek kialakulását. A skót tudósok most kiderítették, hogy a madaraknál ez nem így történik, ott a sejtek alapvetően valamelyik nemhez tartoznak, és nem a hormonok programozzák őket. Azok az egyedek, ahol a kétféle sejt nagyjából hasonló arányban fordul elő, egyszerre hímek és nőstények, és ezért néz ki a testük két fele egészen másként, más az izomszerkezet, a tollazat, a test formája, minden.

A kutatókat meglepte az eredmény, ők arra számítottak, hogy a fura kinézetet valamiféle mutáció okozhatja. Kísérleteik során megfigyelték, hogy ha egy tyúk sejtjeit ültetik be egy kakasba, azokat befogadja a szervezet, beépülnek a szövetekbe, de továbbra is női sejtként működnek. Minden a tudósok szerint óriási távlatokat nyithat meg, a kétféle nemű sejtekkel trükközve létrehozhatnak például nagyobb méretű, és több tojást tojó tyúkokat.

A kutatósok folytatására, ahol a cél a hím és nőstény sejtek működése mögött álló molekuláris mechanizmusok felderítése, 800 ezer fontot (235 millió forint) kapott az intézet a Biotechnology and Biological Sciences Research Council brit kormányszervezettől. Azt remélik, választ kapnak olyan kérdésekre, mint hogy miért élnek a nők tovább, mint a férfiak, vagy hogy miért gyakoribb a szívroham a férfiaknál.