Tudósok átdolgozták a fatvát

2010.03.31. 15:03
Neves muzulmán tudósok átdolgozták azt a középkori vallási állásfoglalást, vagyis fatvát, amely a "szent háborúról", avagy a dzsihádról szól, és amelyre szélsőséges iszlamisták szoktak hivatkozni, gyilkos támadásaikat igazolandó.

A tudósok szerint ugyanis eredeti formájában a fatva nem alkalmazható a mai globalizált világban, amelyben az ideál a különböző vallások és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása.

Idejétmúlt

Az állásfoglalást Ibn Tajmijja XIV. századi tudós alkotta meg, és Mardini Fatvának nevezték el a török város neve után. Az állásfoglalás átdolgozására muszlim tudósok a hét végén konferenciát rendeztek a délkelet-törökországi városban. Vasárnap kiadott nyilatkozatukban leszögezik, hogy a középkori irat kizárja a durva erőszakot, valamint hogy idejétmúlt az a középkori muzulmán felfogás, amely a világot az "iszlám házára" és a "hitetlenek házára" osztotta föl.

Oszama bin Laden terroristavezér többször hivatkozott a Mardini Fatvára azokban a felhívásaiban, amelyekben  a szaúdi monarchia megdöntésére vagy az Egyesült Államok elleni szent háborúra szólította fel a muzulmánokat.

Félreértelmezik

"Bárki, aki muzulmánok vagy nem muzulmánok megölésének igazolása céljából erre a fatvára hivatkozik, hibásan értelmezi azt. Sem muzulmán egyén, sem egyének csoportja önállóan nem hirdethet háborút, és nem vehet részt támadó jellegű dzsihádban" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet arabul adtak ki, és amelyhez a brit hírügynökség szerdán jutott hozzá angol nyelvű változatban.

Mértékadó tudósok nem először próbálkoznak azzal, hogy régi muzulmán szövegek segítségével cáfolják meg iszlamista szervezetek vallási érveit. Egy neves pakisztáni hittudós március elején bocsátott ki Londonban 600 oldalas fatvát a terrorizmus ellen. Szintén ebben a hónapban jelent meg Dubajban egy állásfoglalás arról, hogy a szomáliai polgárháborús feleknek ki kell békélniük egymással. Valószínű, hogy ily módon nem lehet jobb belátásra bírni a szélsőségeseket, de a tudósok szerint azt talán el lehet érni, hogy ingadozó muzulmánok ne támogassák az erőszakos csoportokat.

A Mardinban összeült 15 tudós szerint az általuk vizsgált fatvát, amely lehetővé teszi muzulmánoknak, hogy más muzulmánokat hitetlennek nyilvánítsanak és háborút vívjanak ellenük, történelmi összefüggésében kell értelmezni. Az állásfoglalás a muzulmánok földjei elleni mongol (tatár) támadások idején született. A vallási, etnikai és nemzeti jogokat védő polgári államok korában azonban "ki kell jelenteni, hogy az egész világ olyan hely, amelyben tolerancia és az összes vallási közösség és felekezet közötti békés együttélés érvényesül" - szögezik el.

Jó példák

Egy dubaji teológiai intézet vezetője, Arif Ali Najid a mardini tanácskozáson felszólalva kifejtette: a muzulmánoknak meg kell érteniük, hogy a szekularizációnak nem minden formája vallásellenes. Az Egyesült Államok például vallásos maradt, noha megtörtént egyház és állam szétválasztása, viszont egyes, a francia forradalmat idéző szekuláris rendszerek vallásellenesek.

A konferenciáról kiadott nyilatkozat végezetül felhívja a világ muzulmán tudósait: végezzenek további kutatásokat, hogy "magyarázatot találjanak a középkori fatvák és a jelenkor közérdekű kérdései közötti összefüggésre, illetve hogy kimutassák, mi mindent nyerhetünk az egyes fatvák örökségének helyes értelmezésével".

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla