További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Tudósok egy olyan, Napból jövő szuperhullámot azonosítottak, amely folyamatosan fújja el a Mars atmoszférájának legkülső rétegeit. Ezáltal egyre vékonyodik a teljes légkör. A jelenség meglehetősen barátságtalan körülményeket teremt a jövő marsutazói számára. Az említett hullámok akkor keletkeznek, amikor egy gyorsabb napszél-áramlat utolér egy korábbit, összeütköznek, majd a részecskék egy nagy kitörés keretében csapódnak a Marsba.
Azt eddig is tudtuk, hogy a Mars veszít a légköréből, nyilatkozta Niklas Edberg (Swedish Institute of Space Physics, ill. University of Leicester), az ok pedig az, hogy a Marsnak nincs egész bolygót beburkoló mágneses mezeje, ami megvédené a planétát a Nap részecskéitől, mint az a Föld esetében történik. A Mars Express űrszonda méréseiből most azonban kiderült, hogy részecskék lökődtek ki a bolygóközi térbe, amelyért egyértelműen a napszél lökései tehetők felelőssé.
Edberg és kollégái először 41 kettős naprészecske-hullámot azonosítottak az ACE (Advanced Composition Explorer) űrtávcső által észlelt 2007 és 2008 közötti koronakitörésekből. Ezután 36-ot sikerült beazonosítani a Mars Express adataiból is, ezek voltak azok, amelyek biztosan elérték a Marsot is. Edberg és kollégái összevetették ezeket az eseményeket azokkal, amikor a Mars légköréből származó nehezebb atomok haladtak el a Mars Express mellett, és kiderült, hogy a marsi légkörvesztés harmada akkor történt, amikor ezek a megduplázodott napszél-lökések érték el a bolygót.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan keletkeznek a különböző sebességű napszél-áramlások. A válasz az, hogy a Nap különböző területeiről származnak, viszont központi égitestünk elhagyása után már hasonló pályákat járhatnak be a bolygóközi térben. Évek óta ismert, hogy a nagyobb naprajzi szélességeken (közelebb a Nap pólusaihoz) nagyobb sebességű részecskeszelek keletkeznek, mint az egyenlítője mentén. Amikor ez a kétféle szél találkozik, lökésfrontok jönnek létre (angol szakkifejezéssel corotating interaction regions, CIR). Ezekben a napszél plazmájának sűrűsége, valamint a mágneses tér erőssége megnő, így nagyobb hatást kifejtve pl. a vörös bolygó légkörére is.
A felfedezés segíti a tudósokat abban is, hogy jobban megértsék a Mars atmoszférájának fejlődését. "Úgy gondolom, hogy a napszélnek fontos szerepe volt a Mars óceánjainak és légkörének eltűnésében" - nyilatkozta Hans Nilsson (Swedish Institute of Space Physics). "Habár a mostani mérések idején a CIR-ek alatt észlelt 2,5-szeres részecskeveszteség nem túl magas, mégis a múltban történt nagyobb napaktivitások idején a tömegvesztés összességében jelentős mértékű lehetett."