Ütésálló koponyája volt egy dinoszaurusznak

Darren Tanke, a kanadai Royal Tyrrel Museum paleontológusa fedezte fel 2008 januárjában a dinoszaurusz-koponyatetőt. A keményfejű dinoszauruszt a Texacephale langstoni nevet kapta, azaz texasi fejnek keresztelték el, a langstoni elnevezéssel pedig Wann Langston paleontológust kívánták megörökíteni.

A tudósok szerint a Texacephale langstoni a Pachycephalosaurusok, azaz "vastagfejű gyíkok" új nemzetségét képviseli. A kutyanagyságú növényevő dinoszaurusz 70-80 millió évvel ezelőtt élt, két lábon közlekedett. Koponyája tetején egy softball-labdányi csontdudor ékeskedett, kobakja két oldalán csontkaréj volt. Ezek a kinövések a szakemberek feltételezése szerint igen hasznosak voltak, amikor fejjel ütköztek egymásnak a Texacephale langstoni egyedei – úgy, ahogy ezt a modernkori bölények teszik. A csontdudorok valószínűleg tompították az ütés erejét.

Nicholas Longrich, a Yale Egyetem paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője szerint a keményfejű dinoszauruszok vagy a nőstényekért csatáztak, vagy a területükért.

Ütésálló koponya ide, ütésálló koponya oda, a Big Bend Nemzeti Parkban felfedezett egyed valamiképp mégiscsak fejsérülést szenvedhetett, legalábbis erre utal a koponyatetőn éktelenkedő bemélyedés.

Nicholas Longrich szerint a texasi dinoszaurusz a part menti síkságon élhetett. Kortársa volt a Deinosuchus óriáskrokodil: a 9-12 méteres őshüllők valószínűleg vadászhattak a kemény fejű növényevőre. A térségben előfordulhattak még tyrannoszauruszok, valamint a kisebb testű dromeoszauruszok.