A fenekükkel beszélgetnek a hernyók
További Tudomány cikkek
-
Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki - Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
Néhány evolúciós szempontból fiatalabb hernyófajta szó szerit a fenekével kommunikál társaival, a leveleket karcolgatva és így keltve rezgéseket, kijelölve a területét és figyelmeztetve a betolakodókat.
A hernyók, amelyek a különböző lepkék és pillangók lárvái, általában selyemből készült lakhelyet építenek maguknak a növények levelein. Hogy területüket védjék, kétféleképpen viselkedhetnek - lehetnek agresszívek, vagy finomabban is figyelmeztethetik a betolakodókat. Előbbi esetben a hernyó erőszakosan lép fel a betolakodóval szemben, közel mászik hozzá, és lökésekkel és harapással próbálja távozásra bírni. A kommunikáció fejlettebb, kifinomultabb módját alkalmazó hernyók viszont a hátsó felükkel a levél felszínét kezdik karcolgatni, olyan rezgéseket küldve ellenfelük irányába, amelyek nagyjából azt jelentik, "jobban tennéd, ha lelépnél". Szájukkal eközben nyomatékosításként ütemesen rezgetik és karcolgatják a levelet.
A kanadai Carleton Egyetem kutatói arra akartak választ találni, hogyan alakult ki ez a kommunikációs forma. A kutatás során több mint 10 területvédő Drepanidae faj viselkedését és hátsó részének formáját vizsgálták meg. Úgy találták, hogy azok a fajták, amelyek testének hátsó felén evező formájú kinövések találhatóak, általában ezt a kapargatás és dobolás keverékéből létrehozott nyelvet alkalmazzák. Az ezzel nem rendelkező fajták agressziót alkalmaztak. A hernyók DNS-ét vizsgálva a tudósok arra is rájöttek, hogy a kommunikációs módja és a fajok megjelenésének sorrendje, tehát a genetikai családfán elfoglalt helyük között összefüggés van.
"Azok, amelyek evolúciós tekintetben idősebbek, a legöregebb fajták egyáltalán nem kaparnak. Amikor betolakodót észlelnek, egyből nekimennek, lökdösni és harapdálni kezdik. A fiatalabb fajok ellenben nem harapnak. Csak annyit csinálnak, hogy elhelyezkednek és jelzik a betolakodó felé, 'itt én vagyok, húzz el', fizikailag nem agresszívek" - mondta el Jayne Yack, a kutatócsoport vezetője. A tudós szerint a háromféle rezgést, amelyet képesek produkálni, különböző kombinációkban használják, hogy jelezzék, egyre mérgesebbé válnak.
"Úgy gondoljuk, hogy a kapargatásos kommunikáció az egyszerű mászás egy módosult változata, gyakorlatilag helyben járás" - mondta el Jacklyn Scott, a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. Bár a hernyóknak valójában nincsenek meg az eszközeik arra, hogy egy ilyen harcot megnyerjenek, a rezgésekkel képesek jelezni azt, hogy akár nagyon hosszú ideig is képesek harcolni vagy így veszekedni a helyért. A betolakodó így általában úgy dönt, hogy nem vesztegeti az idejét. Egy másik feltételezés szerint a rezgésekkel valójában a madarak figyelmét hívják fel, így hátrányos helyzetbe hozva a betolakodót, mivel a hazai pályán lévő hernyónak van menedéke, a jövevénynek viszont nincsen, így menekülésre késztetik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
