![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Kelta katona sírja került elő a Rupphegyen
Tavaly tavasszal több római kori díszes sírépítményelem került elő furcsa körülmények között a XI. kerületben egy rupphegyi munkagödörből. A kövek az Aquincumi Múzeumba kerültek, és aprólékos megtisztításuk után a régészek nekiláttak a feliratok értelmezésének.
Összesen hat, mészkőből faragott kőemlék alkotja a leletegyüttest, ezek közül két kőlapon van vésett felirat, míg az egyiket faragás díszíti. A két feliratos kőlap eredetileg egyetlen nagyobb, nagyjából négyzetalakú kőlapot alkotott, amelyet egy későbbi, másodlagos felhasználás során vágtak ketté.
![felirat](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/144/1449/14496/1449637_9492821a75112217c93a303503ac687b_wm.jpg)
Korábbi sírkövek, kőemlékek szétdarabolása és másodlagos felhasználása egyáltalán nem ritka jelenség a késő római korban. A katonai építkezéseknél is előszeretettel nyúltak az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló korai kőemlékekhez, például a pesti Március 15. téren álló római erőd falából is szép számmal kerültek elő másodlagosan beépített kőfaragványok.
A feliratból feltételezhető, hogy a sír tulajdonosa egy Camponában állomásozó segédcsapat egyik kelta származású, leszerelt katonája, M. Aurelius Mogetmarus. Egykori állomáshelyétől nem túl messze, valahol a mai Budaörs keleti határában telepedett le családjával, derül ki a Sírásók régészeti blog részletesebb beszámolójából.
Miután fia (M. Aurelius Aelianus) 20 éves korában elhunyt, a szülők költséges sírépítményt emeltettek emlékére, valamikor az időszámításunk szerinti 3. század első harmadában. Ez a síremlék az idő múlásával megrongálódhatott.
![oldal](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/144/1449/14496/1449639_d03872a902154bba8324959ef48436a9_wm.jpg)
Valamikor a 4. században, amikor az említett család és közeli rokonsága már nem élt, valamint a kőnyersanyag beszerzésében nehézségek merülhettek fel, a sírépítmény ledőlt elemeit újrahasznosították. A négyzetalakú lapokat kettévágva, a téglalapalakú elemeket pedig kisebb átfaragásokkal csontvázas sírok kibélelésére használhatták fel. Ezt a 4. századi temetőt bolygathatta meg egy újkori építkezés, miáltal újból felszínre kerültek a kőemlékek.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)