A fajpusztulás tragikus következményei

2010.05.21. 15:27
A biológiai sokféleség zsugorodása az ökológiai válság egyik súlyos összetevője, következményei már napjainkban is érzékelhetők - hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) a biodiverzitás világnapja alkalmából tartott pénteki rendezvényén a budapesti Erzsébet téren.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa beszédében kiemelte, hogy a klímaváltozás és a termőföldek minőségének romlása mellett a biodiverzitás csökkenése jelenti az ökológiai válságnak azt a három elemét, amely esetében az emberiség már egyértelműen átlépte a fenntartható földi egyensúly fizikai határait.

A zöldombudsman szerint az ökológiai válság az emberi tevékenységre vezethető vissza. "Ha ugyanis tényleg figyelnénk arra, hogy mit fogyasztunk, nem jutottunk volna idáig. De sajnos rendszeresen becsapják a fogyasztókat, hitvány árucikkeket adnak el nekik, amelyek egy-két év múlva a szeméttelepen végzik. Általában ezt hívjuk gazdasági fejlődésnek" – jegyezte meg cinikusan Fülöp Sándor.

Le kell számolni a GDP-növekedéssel

Osztotta a túlfogyasztást kritizáló nézeteket Vida Gábor is. Az akadémikus szerint az ökológiai válságra az emberi életmód megváltoztatása, "a GDP-növekedési mánia felszámolása" lehet a gyógyír. "Fontos látnunk ugyanakkor, hogy valójában nem a Földet kell megmenteni, hanem az embert. A Föld történetének 99,99 százalékában nagyon jól megvolt az ember nélkül is" – hangsúlyozta a professzor.

Szerinte a biodiverzitás legfontosabb szerepe a természet rugalmasságának, önfenntartó állapotának biztosítása, hiszen azon keresztül az emberi életkörülmények is stabilak maradhatnak, különös tekintettel az élelmiszertermelés feltételeire.

"A biológiai sokféleség jelenlegi pusztulása a dinoszauruszok kihalásához hasonlítható, sőt időben gyorsabban megy végbe annál. Mértéke körülbelül olyan, mintha Magyarországon minden nap eltűnne egy falu" – érzékeltette az akadémikus a napjainkban zajló válság súlyosságát.

Csak a fajok negyede

Déri Eszter, az MTVSZ természetvédelmi programjának munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy egy 2001 és 2006 között végrehajtott átfogó felmérés szerint Magyarországon az élőhelyek 87 százaléka nincs megfelelő állapotban (ezen belül 67 százalék állapota kifejezetten rossz), a vizsgált több mint 1150 kiemelt fontosságú állat- és növényfaj 59 százalékának állapota pedig nem kielégítő (ezen belül 11 százalék rossz). A kiemelt fajok csupán 25 százalékának helyzete mondható elfogadhatónak, a fennmaradó 16 százalékról nem állnak rendelkezésre megfigyelések – tette hozzá.

"A növények közül kritikus például a pilisi len, a bánáti bazsarózsa, a magyar kökörcsin, a réti angyalgyökér, az állatok közül a farkasalmalepke, az éti csiga, a hiúz, a vadmacska, az ürge, a földikutya helyzete. Az élőhelyek közül többek között a szikes puszták, a homoki gyepek, a löszgyepek, a molyhos tölgyesek helyzete aggasztó" – sorolta Déri Eszter.

Az ENSZ és a Cambridge-i Egyetem közelmúltban kiadott közös jelentése szerint 1970 óta az állatpopulációk mérete 30 százalékkal, a fajokban gazdag mangroveerdők 20 százalékkal, az élő korallzátonyok kiterjedése pedig 40 százalékkal csökkent globálisan. Egy európai uniós felmérésből kiderül, hogy a kontinens kiemelt fajainak mindössze 17 százaléka van jó állapotban - olvasható az MTVSZ sajtóközleményében.

Az ENSZ 2010-et a biodiverzitás nemzetközi évévé nyilvánította, május 22-én pedig a biodiverzitás világnapját ünneplik világszerte.



  • Hírek
  • Hírek