Már folyik a szegedi lézerkutató központ előkészítése

A román, a cseh és a magyar fél a helyszín és finanszírozás előkészítésén dolgozik - mondta Lippényi Tivadar a tudományos nagyberuházásról rendezett szegedi tanácskozás sajtótájékoztatóján.

A szakember hangsúlyozta, hogy a helyszínenként 250-280 millió eurós fejlesztéshez mindhárom ország az Európai Unió strukturális alapjának forrásait kívánja felhasználni, így az idő a beruházás legkomolyabb ellenfele, hiszen 2013-ig le kell kötni a szükséges összegeket, 2015-ig pedig el kell számolni azok felhasználásával.

Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a három helyszínen, de egy intézményként működő központ közös irányítási struktúráját is. Ennek első terveit az ELI létrehozásában együttműködő tizenhárom ország konzorciumának júliusi ülésére elkészítik.

A kutatóközpont magyarországi részlege a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros területén valósul majd meg. Itt a nagyon rövid impulzusidejű, úgynevezett attoszekundumos lézerekkel kapcsolatos kutatások zajlanak majd.

Karel Jungwirth, a Cseh Tudományos Akadémia fizikai kutatóközpontjának vezetője a tájékoztatón elmondta, hogy az ötven éve indult lézerkutatás rendkívül fiatal tudományág, amelynek területén a csúcsberendezések teljesítménye az utóbbi tíz esztendőben tízmilliószorosára növekedett. A közös kutatóintézetben folyó munkával ezt a teljesítményt akarják néhány ezerszeresével tovább növelni.

Az utóbbi tizenöt évben négy lézerkutatással foglalkozó szakember kapott fizikai Nobel-díjat, és az ELI-nek köszönhetően újabb tudósok érdemelhetik ki ezt az elismerést, hiszen olyan kutatási infrastruktúra jön majd létre, amilyen sehol máshol nem létezik még a világon. Európa a lézerkutatásban világelső, és az új központnak köszönhetően még hosszú ideig megőrizheti ezt a pozícióját.

Nicolae Victor Zamfir román projektvezető kifejtette, hogy Bukarest mellett a nukleáris fizikára vonatkozó kutatások zajlanak majd, és megépül egy, a jelenleg használatosnál ezerszer nagyobb teljesítményű gammaforrás. A három helyszínen párhuzamosságok nélkül, egymást erősítve folyik majd a munka, és az eredményeket értékelve később dől el, hogy végül hol épül meg az a szuperlézer, amellyel a most készülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető.