István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

A felmelegedés okozhatta a barlangi oroszlán kihalását

2010.06.20. 11:11
A barlangi oroszlán a felmelegedés miatt halt ki Eurázsiában tizennégyezer éve, mivel drámaian szűkült élőhelye - vélik brit kutatók, akik szerint Alaszkában és Kanada északi részén még további ezer éven át fennmaradtak a nagytestű macskafélék.

Tony Stuart, a Durhami Egyetem professzora és Adrian Lister, a Londoni Természettudományi Múzeum professzora 111 lelet radiokarbonos kormeghatározását végezték el, beleértve európai, oroszországi és észak-amerikai múzeumokban őrzött 93, barlangi oroszlánoktól származó csontot és fogat. A maradványok mindegyike Európából, Ázsia északi részéből, Alaszkából és Kanadából származott.

A radiokarbonos kormeghatározás tanúsága szerint Európában és Ázsia északi részén a barlangi oroszlánok egyazon időben pusztultak ki, a legkésőbbi csontlelet Franciaországban került elő - ez az egyed 14 141 évvel ezelőtt múlt ki.

Az Alaszkában és a Yukon térségében fellelt csontleletek olyan barlangi oroszlánoktól származnak, amelyek  13300 és 13 800 évvel ezelőtti időszakban éltek.

A brit kutatók magyarázata szerint 14 700 évvel ezelőtt a felmelegedés következtében az erdőségek és a cserjések egyre nagyobb területeket hódítottak el a füves sztyeppéktől. Így egyre szűkült a barlangi oroszlán élettere, amelynek a vadászathoz nyílt térségekre van szüksége

"Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért halt ki a barlangi oroszlán, de világosan látszik az összefüggés a vegetáció átalakulása és e nagytestű macskafélék eltűnése között" - fogalmazott Tony Stuart, hozzátéve, hogy arra sincs magyarázat, Észak-Amerikában miért kapott évezredes haladékot.

picpic

Korábban úgy vélték a tudósok, hogy a barlangi oroszlán táplálék hiányában tűnt el a Föld színéről.

"Ez kevéssé valószínű, hiszen a fosszíliák tanúsága szerint a barlangi oroszlán potenciális zsákmánya közül csupán a gyapjas orrszarvú halt ki ugyanabban az időben, utóbbi viszont nem játszott túlzottan nagy szerepet a macskafélék étrendjében" - vélekedett Tony Stuart.
A tudós szerint az sem bizonyosodott be, hogy az ember a vétkes a barlangi oroszlán kihalásában.

"Egy biztos, a klíma megváltoztatta a környezetet, és ez az egész élővilágra kihatott" - összegezte Tony Stuart.

A barlangi oroszlán a jégkorszak emberének kortársa volt a Wikipedia szerint. Hatalmas termetű macskaféle lehetett: mintegy harmadával nőtt nagyobbra, mint a mai, Afrikában élő oroszlán, viszont őseink barlangrajzai alapján különbözött tőle: nem volt sörénye, a farka végén nem volt bojt, testét vastagabb és hosszabb szőrzet fedte és kisebb fülei voltak.