3D-ben vizsgáltak csillagrobbanást

Az 1987A jelű szupernóva anyaga óránként százmillió kilométeres sebességgel terjed – adta hírül az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Garchingban. Ez a fénysebesség tizede, egy utasszállító repülőgép sebességének százezerszerese.

De még ilyen gyorsaság mellett is tíz évre van szüksége a csillag anyagának, hogy elérje a csillag haldoklása közben kibocsátott gázokból és porból kialakult körgyűrűt. A csillag már a végső robbanást megelőzően felhőket enged ki magából, amelyek aztán füstkarikákhoz hasonló módon terjednek a világűrben.

A szupernóva olyan csillag, amelynek fényessége a csillagfejlődés végén bekövetkező robbanás során napokig-hetekig felülmúlja az őt tartalmazó galaxis összfényességét, tömegéből pedig sokat veszít.

Karina Kjaerm, a kutatócsoport vezetője szerint a háromdimenziós vizsgálatokkal az eddigi feltételezésekkel ellentétben kiderítették, hogy az 1987A anyaga nem egyenletesen terjed, hanem egyes irányokba gyorsabban és erőteljesebben.

Az említett égitestet 1987-ben fedezték fel, és az ESO szerint ez volt az első, amely 383 éve először látható szabad szemmel is a Földről. A robbanás a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő egyik törpegalaxisban történt.

Az újonnan megszerzett információk az ESO nagyon nagy teleszkópjának (VLT - Very Large Telescope) köszönhetőek.