További Tudomány cikkek
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
Az óbirodalmi Kheopsz (Hufu vagy Szúfisz) fáraóról elnevezett gízai nagy piramis Kr.e. 2580-2530 körül épült, s egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül - olvasható a The Independent brit napilap online kiadásában.
A piramis szívében található az a két terem, amelyet a király és a királynő "sírkamrájának" neveznek. Az előbbiből két szűk, 0,2 méter keresztmetszetű akna vezet 45 fokos szögben a külvilág felé, nagyjából az északi és déli fal közepére: az északi 71 méter, a déli 53 méter magasságban éri el a felszínt. A feltételezések szerint a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között. A királyné "sírkamrájában" további két járat van, amelyeket 1872-ben fedeztek fel. A király sírkamrájával ellentétben, ezek nem a külvilág felé vezetnek.
Senki sem tudja, hogy valójában mi célt szolgáltak az aknák. 1992-ben egy kamerát juttattak a királynő sírkamrájának déli falától induló aknába, ennek során fedezték fel, hogy 60 méter után a járatot két rézfogantyúval felszerelt mészkőajtó zárja le. Tíz évvel később, 2002-ben egy további expedíció során a robot átfúrta magát az ajtón és felfedezte, hogy 20 centiméterre mögötte egy második ajtó van.
"A második ajtó eltér az elsőtől - úgy tűnik, hogy valamit elrejtettek mögötte" - hangsúlyozta Záhi Havvász, az egyiptomi legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára, a vállalkozás vezetője. Az északi akna 18 méter után 45 fokban elfordul, ám 60 méter után szintén egy mészkőajtó zárja le.
A Leeds-i Egyetem kutatói utolsó simításokat végzik azon a roboton, amely reményeik szerint képes lesz végighaladni az aknákon: átfúrja magát a második ajtókon, hogy felfedezze, mi is rejtőzik mögöttük. A vállalkozást Djedi-projektnek keresztelték el, Dzsedi, Kheopsz öreg varázslója után, akivel a fáraó rendszeresen konzultált a piramis építése során.
Robert Richardson, a Leeds-i Egyetem mechatronikai intézetének docense szerint addig folytatják a kísérleteket, míg a robot végig nem halad az aknákon.
"Öt éven át dolgoztunk a projekten. Nincsenek prekoncepcióink, csupán tényeket szeretnénk gyűjteni olyan szakemberek számára, akik majd összegzik ezeket és levonják a tanulságokat. Két akna van - az északit egy mészkőajtó zárja el, amelyen semmi sem hatolt át eddig. Ami a déli aknát illeti, a korábbi expedíció megmérte a kőlap vastagságát, átfúrta és egy kamerát juttatott ezen keresztül, utóbbi közvetlenül az ajtó mögött egy másik felületet fedezett fel. Mi arra vállalkozunk, hogy megmérjük a vastagságát és átfúrjuk. Most készítjük elő a robotot és reményeim szerint még ebben az évben útjára indítjuk" - hangoztatta Robert Richardson.